Összeszedtem mit tartok fontosnak házasságkötés előtt...
Nem mindig volt felhőtlen az életünk, de rájöttünk, hogy őszintén szeretjük egymást, és ez a legfontosabb. A két család is elfogadta, megszerette egymást. Anyósjelöltem egyik erénye, hogy igazságos és elfogulatlan. Amikor egyszer kétségessé vált a további kapcsolatunk, azt mondta: Kislányom, én szeretem a fiamat, szeretlek téged is. Hiba nélkül ember nincs ! Neked kell eldöntened, hogy a jó tulajdonságaiért el tudod-e fogadni a hibáit. Én elgondolkodtam és döntöttem. Fontos volt, hogy lényeges kérdésekben megegyezzünk. Hány gyereket szeretnénk, hogyan osztjuk be a pénzt, hogyan végezzük a házimunkát. Apróság, de lényeges, hogy párunkat se családi körben, se idegen előtt ne szégyenítsük meg, ne hozzuk lehetetlen helyzetbe. Tudjunk bocsánatot kérni és fordítva, megbocsájtani is. A hibákból szeretettel, tapintatosan le lehet faragni, de ne akarjuk megváltoztatni, úgysem sikerül... Ha valami gond van, beszéljük meg, a tüskét nem őrizgetni kell, hanem kipiszkálni.
SOHA NE ALUDJUNK EL EGYMÁS IRÁNTI HARAGGAL A SZÍVÜNKBEN !
Vita lehet, ez elkerülhetetlen (édes a kibékülés), de nem szabad napokig duzzogni. Ne dramatizáljuk a dolgokat, humorral a rosszat és sok minden mást is könnyebb elviselni.
Nagy Judit, 1999. (Nők Lapja)