Kezd a reggelt a következõ gondolatokkal:
Ma ha találkozom fontoskodó, hálátlan, szemtelen, becstelen, írígy, faragatlan alakokkal akkor arra gondolok, hogy ezeket butaságuk tette azzá amik, mivel nem látják a különbséget a jó és a rossz között. Én viszont megismertem a jó természetét, ami csodálatos és a rosszét, amely utálatos, és mindazok természetét, akik rosszat cselekszenek.Tudom, hogy mindez része a világegyetemnek… Semmi undok és utálatos nem tud rám hatni, nem hagyom, hogy befolyásoljon, ezért nem leszek haragos és utálkozó. Megtartom nyugalmam és megtartom a természetes egyensúlyt… Mindig emlékezni kell a világegyetem egészére, hogy mi annak a természete és mi az én természetem; és én a rész, hogyan viszonyulok az egészhez. S mi az én szerepem az egészben. Ha tisztán látom feladatom, szerepem, küldetésem és elhatározásomban szilárd vagyok, akkor nincs olyan erõ amely e természetes egyensúlyt meg tudná bontani mivel rajtam keresztül nyilvánul meg az egész- aminél erõsebb semmi sem lehet…

Marcus Aurelius, (római császár)
(Részlet a szerzõ kb. 175 körül, magyar földön írt munkájából.)

 

000.png

 

Ismereteink szerint az emberiség legelső iskoláit a sumerok hozták létre kb. ötezer évvel ezelőtt. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy templomokat, a királyi palotát és a hivatalokat jól képzett alkalmazottakkal lássa el. Az iskolarendszer lassan kiterjesztette működését a lakosság szélesebb rétegeire, és céljaiban is mai értelművé kezdett válni. A tanterv több tantárgy tanítását foglalta magába. Természettudományok, számtan, mértan, élettan, csillagászat, gazdaságtan, korszerű földművelés és természetesen írásművészet, történelem, sumer nyelv és irodalom, földrajz, vallástudomány képezte a sumer iskola tanrendjének alapjait. A tanulókat ”tankönyvek” (égetett cseréptáblák) segítették a tanulásban. Természettudományi ”tankönyveik” hihetetlen fejlettségről vallanak. Tanultak növényekről, madarakról, rovarokról, ásványokról. A sumer írásbeliség és tudás elterjedése képezi mai műveltségünk és tudományunk alapjait. A korai sumer iskolák lassan a tudás és művelődés központjaivá váltak. Végzett diákjaik vitték magukkal a tudáskincset a birodalom különböző részeibe, s ezzel a sumer műveltség terjesztőivé váltak. Írnokok, gazdasági vezetők, papok, tudósok, csillagászok, tanítók, költők, levéltárosok, követek, könyvelők, mérnökök, stb. kerültek ki a sumer iskolákból. Az elemi iskolától - az egyetemig a sumer iskola fontossága kitűnik a régészek által feltárt cseréptáblák szövegeiből. A lényeget az egyik tábla szövege - melyet Úr városában találtak -fejezi ki legjobban. Ezt mondja a sumer iskola szerepéről: ”Csukott szemmel jöttél ide, s nyitott szemmel távoztál-írja az emberiség legősibb iskolájának tanára.

 

000.png

 

Ha azt gondolod, hogy legyőzettél —
akkor már legyőzettél.
Ha azt gondolod, hogy nem mersz
akkor már nem mersz.
Ha győzni szeretnél, s gondolod, hogy
úgysem tudsz
Akkor biztos lehetsz benne , hogy
nem nyersz.
Ha azt gondolod, hogy veszítesz —
akkor már veszítettél.
Az életben azt találjuk kint:
Hogy a siker az akarat függvénye,
S a gondolattal kezdődik mind.
Az élet csatáját nem mindig
Az erősebb, vagy a gyorsabb nyeri.
Előbb-utóbb az lesz a győztes,
Aki gondolja, akarja és meri..!


Feldolgozás ismeretlen szerző munkája alapján

 

000.png

 

Az élet egyik alapkövetelménye az önfegyelem, mindazok számára, akik az isteni úton akarnak haladni. Az első lépés az önuralom elsajátítása és gyakorlása. A legnagyobb mûvészet: az ÉLETMÛVÉSZET. Ez mindannak tudása és gyakorlati alkalmazása, hogy hogyan kell élni és hogyan kell kifejleszteni egy alkotó, hasznos, tartalmas, boldog földi életet. A mindennapi akadályok, nehézségek, kellemetlen körülmények mind megannyi próbák vizsgáztatják lelkünket, értelmünket, érzelmi világunkat, életképességünket. Ezek helyes megoldása erősíti egyéniségünket, s javítja környezetünket. Felmerülő problémák idején, legbensőbb énünk isteni fényét kell felerősítenünk mennyei energiák bekapcsolásával. Ez az erőátalakí- tás az élet egyik legnagyobb mûvészete és tudománya. Itt válik időszerûvé az a tétel, hogy Isten gyermekei vagyunk; ennek tudatosítása a kulcs az erőrendszer alkalmazhatóságához. Valódi énünk megtalálása, lelkünk mennyei eredetének felismerése teszi lehetővé az égi erők folyamatos áramlását életünkben; mindig olyan szinten, amilyen szintre tudjuk lelkünk benső erőit fejleszteni. Önuralom, összpontosítás, fegyelem, megértés, önzetlenség, szeretet, megbocsájtás mind lelkünket erősítő tényezők. A legtöbb probléma megoldásának kulcsa bennünk van. Ennek felismerése már fejlődés...

Morya, (1975)

 

000.png

 

Úgy hiszem, hogy mindegyikünkben van arravaló képesség, hogy egy jobb és boldogabb társadalmat segítsünk építeni a boldogabb egyénen és a boldogabb családon keresztül. Mivel ebben hiszek, ezért próbálom hirdetni az alapvető emberi értékeket, többek közt azt, hogy törödjünk egymással, s bizonyos dolgokat osszunk meg. Legyünk fegyelmezettek, elhatározásainkban erősek, döntéseinkben szilárdak, tetteinkben tudatosak, hûségünkben rendíthetetlenek. Fontosnak tartom az emberi boldogságot; az egyénen keresztül a család boldogságát, amely alapja az egész társadalom boldogságának. Az egyén és a közöség helyzete kölcsönös, az egyik hatással van a másikra. Az egészséges társadalom építésével az egyén a saját jövőjét is építi. Egyén-családnemzet, egymástól függő, összetartozó fogalmak. Csak az a társadalom lehet egészséges, jó, boldog és emelkedett, ahol a társadalmat alkotó részek is azok. Minél nagyobb a kiegyensúlyozott és boldog egyének és családok száma, annál egészségesebb, erősebb a társadalom. Törődjünk egymással ! Sokszor megkérdezik tőlem, hogy mit tartok fontosnak; szerintem az emberséges magatartás teremtheti meg a biztonságosabb, boldogabb, jövőt...

Tenzin Gyatso
a XIV. Dalai Láma,
Pasadéna, Ca. 1999

 

000.png