A történelmi Magyarország egész területén találni Pálos Magyar emlékeket. Sőt még azon túl is. Ezek közül itt csak néhányról történik említés.  Az I.-4.pontok adatai megtalálhatók a “Miskolc” című utikönyvben, (melyet volt tanárom Dr. Csorba Zoltán szerkesztett). Panoráma kiadás évszám nélkül (valószínűleg 1966-67), a 66., 68., 179., a 190. és a 214. oldalakon. Miskolc város és környéke régente jelentős pálos központ volt. Ennek emlékét több épület megőrizte.  

A Széchenyi utca és a Kazinczy utca sarkán állt a “Sajóládi Pálosok Háza”. A sajóládi pálos monostort 1387-ben alapították és a Sarlós Boldogasszonyról nevezték el, akinek ünnepe július 2.-án van. Fráter György is élt Sajóládon.

Diósgyőrben a régi Tanácsházzal szemben római katolikus templom áll (1752-ben  építették újjá). E templom tornyában az egykori PÁLOS TEMPLOM HARANGJAI állnak. A templom előtt Szentháromság szobor. Mindez közel a híres diósgyőri várhoz.  

Ugyancsak Diósgyőrben, az Árpád úton a Bükk felé haladva, az erdei kisvasút “Majáth”  nevű állomása közelében volt az Erdészeti Hivatal. A régi épület kapuja fölött a    PÁLOSOK CÍMERÉT látni. Őket István telepítette Diósgyőrbe 1304-ben. Itt kolostort is építettek, melyet 1739-ben felújítottak.  

Lillafüredtől nyugatra, a Bükkben még látható a Szentlélek-i PÁLOS KOLOSTOR  maradványa. Körülötte még ma is magasztos, titokzatos erőtér létezik, melyet magam is tapasztaltam. Erősítő, tisztító erő.  

A MAGYAR PÁLOS SZERZETESEK BÖLCSELETÉT ismerteti az    Ősmagyaregyház.hu(Vetőmag.) E lelki tanítások mindenki számára hasznosak   lehetnek.  

Gyöngyösi Gergely (1472-1545), maga is szerzetes írta meg a PÁLOSOK történetét   kb. 1526.-ig. A mű címe: T. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete, Fráter   György  Alapítvány, Pilisszántó, 1998. A könyv legnagyobb részét Árva Vince O.S.P.   fordította. Azok számára, akik többet akarnak megtudni a MAGYAR PÁLOS SZERZETES RENDRŐL- azok számára nélkülözhetetlen Gyöngyösi Gergely könyve.  

Hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet egy 1975-ben megjelent könyvre. Fehérné, Walter  Anna: A sumér ékírástól a magyar rovásírásig című könyvet a Magyar Őskutatás adta   ki Argentínában, Buenos Airesben. A mérföldkőnek számító kétkötetes munkát az  Ősmagyar Egyház, Kőrösi CsomaTtársaságának támogatásával jelentették meg. A mű nemcsak a magyar rovásírással kapcsolatosan jelentős, hanem még a MAGYAR PÁLOSOK nem eléggé ismert történetéhez is új adatokat hozott felszínre.. A kb. 30 oldalnyi részt Fehérné férje: Fehér Mátyás Jenő történész írta, és a Paraguayba került MAGYAR PÁLOSOK fontos tevékenységéről szól. Az ottani “Cerro Pelado”, vagyis “Kopasz Hegy”, ősi magyarsággal “Pilis Hegy” titkait, rovásírásos emlékeit ismerteti. Párhuzamot talál a magyarországi Pilis és a paraguayi “Pilis” között. Mindkettő a magyar pálosok tevékenységének területe és mindkét helyen használták az ősi magyar rovásírást. Fehér Mátyás Jenő a magyar történészek egyik legnagyobbika. Sok-sok évig dolgozott velünk. A Pálosokkal kapcsolatos tanulmánya feleségének könyvében jelent meg. Fehérné, Walter Anna a kétkötetes rovásírás munkát a következő mondattal zárja (idézet 1899-ből). “ISTEN ÁLDÁSA LENGJEN A MAGYAR NEMZET FÖLÖTT!”  

A “Turán” című őstörténeti folyóirat 2001. február-márciusi számának 106. és 107.  oldalán a Pilisszántói u.n. “tüskés kereszt”-ről ír, melynek PÁLOS vonatkozása van. Ezt  a különleges kb. 80 cm magas kőtömbbe vésett keresztet 1999. szeptember 23.-án  találták Pilisszántón, amikor a Boldog Özséb alapította kolostor maradványait keresték,  Árva Vince magyar pálos atya feltevése alapján. Ő egyébként Özséb nyugvóhelyét is  ezen a területen feltételezte. Szőnyi József akkori polgármester, maga is kiváló helytörténész lévén, segített a lelet megmentésében. A kőtömbön lévő különleges kereszttel kapcsolatban máig több érdekes elmélet született. Egy tény, a titokzatos kereszt ősi magyar jelképeket őriz.  

Ugyancsak a “Turán” folyóirat egy másik száma: 2007. április-júniusi összevont szám,   kb 20 oldalon (91.-110) foglalkozik Pilisszántó és környéke PÁLOS HÁTTERÉVEL. Szőnyi József volt polgármester, a Pilisszántóért Egyesület elnöke érdekfeszítően foglalkozik e kérdéssel. Írásának címe: “Gyökereiből táplálkozik a jövő.” Mindenki számára tanulságos olvasmány, aki nem fél a felfedezések eredményeitől, a PÁLOS TITKOKTÓL. Egy hazáját mélyen szerető helytörténész fontos, gondos írása az igazság felderítése érdekében, a PÁLOSOKRÓL, A PILISRŐL, JELKÉPEKRŐL, KOLOSTOROKRÓL, BOLDOG ÖZSÉBRŐL és sok fontos egyéb dologról. Amennyiben bizonyítható Szőnyi József azon állítása, hogy a “III. században élt THÉBAI REMETE SZENT PÁL, magas rangú SZITTYA NEMES EMBER VOLT” akkor erről még többet kell beszélni. Ha ez valóság, akkor tudatosítani kell, hiszen felmérhetetlen annak fontossága, hogy a MAGYAR ALAPÍTÁSÚ PÁLOS SZERZETES RENDNEK NÉVADÓJA EGY SZITTYA SZENT! Ismételjük el: Thébai Remete Szent Pál, SZITTYA SZENT. Ha ez valóban tény, akkor jelentősége sokkal nagyobb, mint azt sokan feltételeznék.  

Az “Arany Tarsoly” hagyományőrző lap 2009. január 5.-i számának több pálos   vonatkozása van. A 6. oldalon Thot Attila összegezi Vince Atya (Árva Vince) pálos   szerzetes életét, aki szerinte: “Egész életében munkálkodott azon, hogy fénnyel telibb  legyen világunk.” Vince Atya az eredeti magyar pálos rend visszaállítását szorgalmazta. A 28., 29., 30. lapokon lévő írás címe pedig: “A pálos rend és a Pilis hegység.” Ebben említés történik arról, hogy “a pálos rend ősi központja a Pilis hegység...” amely “szent hely, Magyarország- s az egész Föld szive”. A sötétség erői többek között a török hódító, “kolostoraikat is lerombolta.” 1786-ban II. József, az idegen szívű “kalapos király” betiltotta a rend működését. A remete Szent Pálról elnevezett “fehér barátok” a Pilis-ben és máshol rengeteg titkot őriztek meg ősi hitünkből, történelmünkből. A magyar  pálos szerzetesek ismetek voltak hazaszeretetükről. Az “Arany Tarsoly” ugyancsak 2009. januári számában (a 31., 32., 33. oldalakon) dr. Tóth Judit foglalja össze Árva Vince Atya végakaratának ismertetését. A szerző szerint a nemzet számára mai helyzetében döntő fontosságú, hogy emlékezetébe idézze, a magyar pálos rend szellemi hagyatékát. Az alapító Özséb által meghatározott pálos út a Teremtő Istennel való egységben gondolkodás és cselekvés a járható út. Vince Atya egész életében gyűjtötte az anyagot Özséb szentté avatásához. Ezt 17 kötetben őrizte. Itt megjegyzendő az is, hogy függetlenül attól, hogy a Vatikán hogyan dönt Özséb szentté avatása kérdésében, minket senki nem akadályozhat meg abban, hogy MI MAGYAROK TEKINTSÜK SZENTNEK ÖZSÉB ATYÁT, A PÁLOS REND ALAPÍTÓJÁT. Népünk szentje, SZENT ÖZSÉB. Árva Vince Atya gondolataiból: “Ahogy Özséb összegyűjtötte a szétszórtan élő remetéket, úgy most gyűjtse össze a szétszórtan élő magyarságot imádságban, szeretetben.”  

Az “Arany Tarsoly” 2009. április 5.-i számában (a 15., 16., és 17. oldalakon) Gyárfás  Ágnes ír “A magyar pálos rend őstörténete” címmel elemzést új szempontok szerint. A gondolatmenet egyik fő pontja a pálos remeték szittya kapcsolatainak hangsúlyozása. Itt Özséb, mint mágus van említve, ezzel szellemi párhuzam jön létre a 3 mágus felé (akik a gyermek Jézust meglátogatták.) A magyarság ősvallását Boldogasszony hitnek nevezi a szerző, a magyar népet a MAG népének. Fontos kijelentés mely szerint: “ Thébai Szent Pál hívei főként szittyák voltak.” Királyaink Atilla, Árpád, Árpádházi királyaink, Mátyás király közvetlenül tartották Istennel a kapcsolatot. A magyar pálos szellemiséget őrizni kell.  12. Gyöngyösi Gergely felhívta a figyelmet, hogy “V. Márton Pápa 1418-ban elrendelte, hogy a   pálos rendfőnököt MAGYARORSZÁGON kell megválasztani, a máshol történt választás   érvénytelen.

O.L.

 

000.png