Nyomtatás 

Lelki mozgósítás

Mátyás király Arianus püspök Géza fejedelem

Szeretettel kérünk minden magyar testvért, hogy - felekezeti különbség nélkül - fokozottan tegyen meg minden megtehetőt édes hazánk, Magyarország lelki felemelkedése érdekében. Emlékezzünk arra, hogy „minden magyar felelős minden magyarért" és az ország sorsáért is. Jövőnk olyan lesz, amilyennek megteremtjü Az élet minden területén sok módja van a segítésnek, úgy egyénileg, mint csoportosan. Mindenki talál meg azt, amelyiket megfelelőnek tart, vagy amelyiket körülményei, adottságai tesznek lehetővé. A sok-sok lehetőség közül, most csak egyetlen egyre akarjuk irányítani a figyelmet. Ezt az „utat" egyre többen járják: ez a zarándoklat, a búcsújárás. Egyre többen ismerik föl ennek jelentőségét és testet, lelket, tudatot formáló hatását. E tisztulási folyamat olyan lelki élményt nyújt a legtöbb résztvevő számára, amely mindenképpen hasznos, úgy az egyén, mint a közösség számára.

Csíksomlyón ma már félmillió zarándok tesz tanúbizonyságot a Boldogasszony mellett, és ez nem csak bizonyos vallás „belügye", mivel a Boldogasszony minden igaz magyar mennyei édesanyja. Minden magyaré! Ő számtalanszor kérte, hogy ezt valljuk is meg. Gondoljunk ennek hihetetlen jelentőségére és az ebből fakadó tiszta-erő hatásának következményeire. A Boldogasszonyhoz való hűségünk áldást hoz mindenkire. Senkinek sem szabad kétségbe esni; ne engedjük, hogy a félelem letörje népünk lelkületét! Törődjünk egymással, és dolgozzunk együtt mennyei segítőinkkel. Védjük egymást és kérjük az égiek védelmét is. Helyettünk nem végzik el a munkát, de velünk igen.

Egy-egy zarándoklaton keresztül azt is kifejezzük, hogy mi az égiekkel dolgozunk együtt. Ez a tanúbizonyság sokszor egész életünket befolyásolja. Aki rádöbben arra, hogy Isten gyermeke és hogy nincs egyedül, annak élete kiegyensúlyozottabb lesz. Egyéni és nemzeti önvédelmünk része legyen a zarándoklat is. Történelmi Magyarország egész területe számtalan kegyhellyel, búcsújáró hellyel van megáldva; e helyek látogatottságát növelni kell. Ezeket ma már nem úgy kell tekinteni mintha csak egy bizonyos vallás szent helyei lennének, mivel ezek az égiek szent helyei és a felekezetek fölött állnak, s így minden jó szándékú személy részesülhet azok áldásaiban.

A búcsújárás fogalma végre elnyerte teljesebb értelmét és ma már nem csak bűnbánati vezeklést jelent, hanem az égiekkel való földi találkozás örömét is, ahol ima által nem csak kérni lehet, hanem hálaadásra, belső beszélgetésre, elmélkedésre is lehetőség van. A zarándoklat, búcsújárás ma élő kapcsolat a földi ember és az ég között. A sikeres zarándoklat előfeltétele a tiszta szándék és a megfelelő felkészülés. Nagyon sokan lélekben megerősödve jönnek vissza egy-egy ilyen lelki találkozóról.

Gondoljuk el, hogy mily hatalmas erőtöbbletet jelentene népünk számára, ha minden magyar, minden évben legalább egyszer részt venne egy hazai zarándoklaton, búcsún. Hazai alatt az egész Kárpát-medencét értjük, hiszen Erdély, a Felvidék, Kárpátalja, a Délvidék, a Nyugati Őrvidék magyar területein is számtalan szent helyünk található. A csíksomlyói zarándoklatot fejlesszük tovább, hogy még ott is növekedjen, állandósuljon a résztvevők száma, hogy egyre többen részesüljenek a hely áldásaiban. Ezt a hatalmas találkozót Pünkösdkor tartják, s amint tudjuk Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Tehát Pünkösdkor legyen hangsúly a csíksomlyói zarándoklaton, más ünnepeken pedig a többi búcsúhelyen. Emlékezzünk a többi kegyhelyre, zarándokhelyre is, hiszen az év majdnem minden hónapjában vannak búcsúk, melyeken részt lehet venni.

Az itt felsorolt helyeken kívül természetesen sok már zarándok lehetőség is létezik, látogassuk meg azokat is, függetlenül attól, hogy valamelyik egyház elismeri e vagy sem azok „hivatalos" voltát. Meg kell említenünk Szőkefalvát Erdélyben, ahol több mennyei üzenet érkezett népünk részére az elmúlt néhány évben. Sükösd jelentőségét talán már mindenki ismeri. Itt egy magyar édesanya 1993 áprilisa óta kap égi útmutatást Magyarország számára.

Ezen áldott helyen hangzott el Jézus üzenete: „TI LESZTEK... AZ EMBERISÉG MEGMENTŐI." A sükösdi kis szeretetközösség imaháza nagyon alkalmas hely az elmélkedésre, imára, égi kapcsolataink elmélyítésére. Sükösd temploma pedig a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére van szentelve. Kaposfüreden néhány évvel ezelőtt párját ritkító csodálatos kis épületet hozott létre az önzetlen szeretet. Felépítették Mária efezusi lakóházának pontos mását. Nem árt emlékezni arra, hogy Jézus „mennybe menetele" után, édesanyját és a tanítványokat a farizeusok gyakran zaklatták. Ezért, hogy mentse Máriát -János apostol nyugatra, a távoli Efezusba menekítette. (Ez a mai Törökország nyugati partján fekszik.) Ott egy kő lakóházat építettek számára, mely gyülekezeti helységként is szolgált. A Boldogasszony efezusi házának egyszerű, arányos szépségű, pontos mását építették fel Magyarországon, Kaposfüreden.

A felszentelés 2006. augusztus 15.-én Nagyboldogasszony napján történt. Mária otthonairól bővebb beszámolók olvashatók az Ősmagyar Egyház időszaki lapjában: a Magvető 5. számában. A kaposfüredi Mária-ház nagyon alkalmas épület a belső elmélyedésre. E csodálatos kis épület egy tisztalelkű csoport szeretetének virága és a szilárd alapon álló falak, mint állandó, kitartó imák emelkednek az ég felé. Ugyanakkor, mint mérföldkő mutatja járható út irányát is. Ennek az útnak célja: egység Istennel, emlékeztet arra, hogy nem vagyunk egyedül. Kács községről kevesen hallottak, pedig ősi magyar település a Bükk hegység déli lábainál.

Már Anonymus is írt róla könyvének 32. részében: „... Árpád fejedelem és nemesei... a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Őrsúr a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat építetett, melyet most Örsúr várának hívnak..." Az már eléggé közismert felfogás, hogy Árpád hazatérő népe ezen a vidéken ugyanúgy, mint Erdélyben magyarul beszélő őstelepes magyar csoportokat talált és egymás nyelvét megértették. Tehát Kács és környéke ősi magyar lakott terület és ősvallásunk egyik fontos központja, megszentelt terület. A jelenlegi templom falába be van építve az ősmagyar egyház réges-régi oltárköve. Kácson Pünkösd utáni vasárnap tartanak búcsút. Keressük fel a többi léleknyugtató, lélekerősítő kegyhelyeinket is. Ezek között említenünk kell többek között a gyönyörű szegedi dómot és a Szt. István korából származó pécsi székesegyházat, melynek bizonyos részei, még régebbiek.

Emlékezzünk arra, hogy hazánkban már 260-ban jelentős keresztény közösségek léteztek. 318 után pedig amikor Áriánusz püspököt a szomszédos illir területekre száműzték - az Áriánusz féle kereszténység terjedt rohamosan. A kassai dóm őrzi II. Rákóczi Ferenc hamvait, ezért kétszeresen fontos meglátogatnunk e kegyhelyet. Rójuk le tiszteletünket a „Nagyságos Fejedelem" előtt, akit Petőfi „hazánk szentjének" nevezett! A kassai kőtárban őrizték sokáig azt a rovásfeliratú követ, amely Szt. István idejében készült a király emlékművére. Ezt később, a törökdúlás elől Makrancra menekítették, majd a kassai kőtárba került, ahonnan eltűnt. A kő hitelességét Temesvári Pelbárt híres szónok tanúsította, aki még Mátyás király korában nem csak, hogy látta a rovásírásos követ, hanem előtte szokott elmélkedni. Hová lett e fontos emlékünk? Számtalan kegyhelyünk közül feltétlen látogatni kell a budai Boldogasszony koronázó templomot (Mátyás templom.) E csodálatos alkotás összhangja környezetével arról tanúskodik, hogy az építők, vagy építtetők ismerték az ősi „térhelyezés" (erő irányítás) tudományát. A magyar szerzetesrend, a pálosok története említ egy figyelemre méltó adatot, mely e vidék múltjáról beszél. Gyöngyösi Gergely szerzetes elmondja, hogy „Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az Égi Szűz kápolnáját, melyet Fehéregyházának neveznek, a frankok királya, Károly alapította az Úr 800. -ik évében."

Ez újabb bizonyíték arra, hogy már Szt. István, Géza, sőt már Árpád előtt is létezett kereszténység hazánkban. Talán az sem mindegy, hogy Károly nagyanyja avar származású volt. Sokan látogatják a nyitrai vártemplomot is, melynek alapjai a 800-as évekből származnak.Sok-sok templomunk, kegyhelyünk várja lelki adományokkal mindazokat, akik az Isteni úton haladva a Mindenható munkatársaiként akarnak dolgozni a magyar nép boldogabb jövőjéért. A régiek veszély idején mozgósítottak, hogy megvédjék szeretteiket, az országot, önmagukat. Ma mindenki láthatja, hogy újra veszély van. Lelketlen külső és belső elemek támadják nem csak a magyar nép érdekeit, hanem veszélyeztetik Magyarország létét is.

Támadják hagyományainkat, ősi műveltségünket, torzítják a magyar nyelvet, lazítják az erkölcsöket, kínozzák a magyar lelkületet. Ahogy J. István tanár mondotta: „... a nemzet... az anyagi, erkölcsi kifosztottság állapotában van, annak minden gazdasági és lelki következményével..." Népünk kötelességet teljesít, amikor védi őseinek emlékét, védi a lélek tisztaságát, védi Magyarország és a magyar nép érdekeit, minden sötét erővel szemben. A magyar nép a szabadság és az igazság népe; ez határozza meg feladatainkat is. Létünk kezdete óta mindent megtettünk ezek védelméért. A jóért és a szépért való küzdelmünkben mindig kaptunk mennyei segítséget, ez így lesz most is, ha hozzájuk fordulunk tiszta szívvel, őszintén. Közben elődeinkhez méltóan teljesíteni kell feladatainkat, (a reánk eső részt.) Zarándoklataink bizonyítják azt is, hogy hiszünk az égiekkel való szövetségben és tiszteletünk, hálánk kifejezése mellett kérjük segítségüket is.

Egy szentéletű magyar apáca, Péterfi Ida szavaival zárjuk le a zarándoklatot: „Isten felénk irányuló szeretetét semmi sem tudja leállítani! ... Isten az oltalmazód és iránymutatód. Ígérete így hangzott: „Veletek vagyok a világ végezetéig!" Elődeink így áldották meg azokat, akik az igazság útját járták, azokat, akik a Mindenható munkatársai lettek: (több mint 2000 éves magyar ima.) Isten áldjon meg benneteket minden jóval, És szabadítson meg titeket a gonosztól. Világosítsa meg elméteket, hogy értsétek ez életet És engedje, hogy értsétek az Örökkévalóságot és Fordítsa felétek szerető orcáját, Hogy az örök boldogság részesei legyetek!" 

Orosz László

 

000.png