Tegnap, szeptember 20-án vasárnap nagyon fontos lépést tett meg a Magyar Katolikus Egyház, melyet reményeink szerint más felekezetek is követnek. Minden katolikus templomban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, mely elítéli az „okkultizmust, a spiritizmust és a bálványimádás különböző formáit", vagyis a neopogány ősmagyarkodást, kimondva, hogy egyesek „olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék."

Természetesen nem másról, mint a nemzeti radikalizmussal és a szélsőjobboldallal összefonódó szubkultúráról van szó, arról az „őstörténeti, szinkretista köldöknézésről" (Békés Márton), melynek terjedése a politikai térben a mérsékelt jobboldal, a vallási életben pedig elsősorban a kereszténység ellen irányul. Mindez mára világosan átlépett egy olyan határt, mely után eljött a cselekvés ideje, ezt bizonyítja a Püspöki Konferencia példaértékű lépése. A körlevél világosan leszögezi, hogy nem keresztény, hanem magát annak álcázó, megtévesztő jelenségről van szó: „Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is." Az alternatív, tudománytalan őstörténeti halandzsával szemben a püspökök Szent István örökségét tekintik mérvadónak.

Katolikus Konzervatórium  2009.09.21