Az elmúlt években Csomor Lajos aranyműves mester és munkacsoportja izgalmas, érdekes és rendkívül fontos felfedezéseket tett a Magyar Szent Koronával kapcsolatban. A régebbi egymásnak ellentmondó, gyengén megalapozott, zavaros elméletekkel szemben kialakult egy egységes, mérésekre, művészettörténeti párhuzamokra, pontos adatokra alapozott, kiegyensúlyozott felfogás, melynek lényege a következő:

• A Magyar Szent Korona szerkezetileg egységesen tervezett s kivitelezett ötvösmű
• A Magyar Szent Korona nem lehet sem bizánci, sem római, vagy észak-európai.
• A Magyar Szent Korona készítésének felső időhatára 795-796, alsó határa 303.
• A Magyar Szent Korona technikai párhuzamainak egy része hun és avar kori lelet.
• A Magyar Szent Korona kaukázusi ötvösműhelyben készült, s az ötvösök hun (avar, magyar) mesterek voltak.
• A Magyar Szent Korona része volt az avar fejedelmek kincs és kegytárgyának, és amelyet a frank uralkodó Nagy Károly (Carolus Magnus) raboltatott el és vitetett nyugatra.
• Az Annales Nordhumbriani szerint, a frank uralkodó e kincseket egyházak között osztotta szét. 
• Szent István királyunk - Rómából, II. Szilveszter pápától - VISSZAKAPTA hun, avar elődeinek örökségét a Magyar Szent Koronát
• A Magyar Szent Korona a hun - avar- magyar jogfolytonosság jelképe.
• A Magyar Szent Korona a Boldogasszonnyal kötött szerződésünk pecsétje.
• A Magyar Szent Korona szorosabban kapcsolódik a magyarság történelmi küldetéséhez, mint ahogy ezt eddig gondoltuk.