Bevezető

Az Ősmagyar Egyház tanításainak szikla-szilárd alapja az ősi (szittya) magyar bölcselet. Ebből az ősmagyar tudáskincsből merített Buda, Zoroaszter, Jézus, Mani, és a ma létező összes vallás. Egyedül az ős-hindu vallás egyidős az ősmagyar bölcselettel. A fent említett bölcselők (nem vallásalapítók!) mindegyike az ősi szittya-magyar népcsaládból származott. Ebből eredően tanításaik is hasonlóak, sokszor egyezők. Az idők folyamán mindegyikük tanításait elferdítették. Az Ősmagyar Egyház csak az eredeti, ésszerű és igazolható tanításokat hirdeti. Az elkövetkező időben foglalkozunk majd minden ősi bölcselőnk tanításaival. Most olvassák türelmesen és megértéssel az ősi szittya-magyar Buda tanításait.

Hajdú Nimród

Buddha élete 

Az a történelmi személy, akit úgy nevezünk, hogy Buddha, kb.2500 évvel ezelőtt élt. Kr.e. a VI.században született, a mai Nepálban, Kathmandutól dél-nyugatra, Kapila város közelében, a Lumbini-kertben. Egyes források szerint a nagy esemény az erdei patkány évében, április 8-án történt. Más források egyéb időpontokat említenek. Buddha nem családnév, hanem egy tulajdonság jelző, ami egy szellemi és lelki fejlettségi fokot mutat; jelentése „MEGVILÁGOSODOTT”. Ezt az állapotot 35éves korában érte e l. és ekkor vált Buddhává. Teljesebb nevén: SHAKYAMUNI GAUTAMA BUDDHA. Magyarul: A shákia nép szentje Gautama. (Egyéb nevei is ismertek.) Apja a keleti-szittyák (a shákiák) királya, édesanyja Maya, aki s szittyák egy másik ágából származott. Az ő apja is uralkodó volt. A gyermek születése után néhány nap múlva meghalt az édesanya, és a csecsemőt Maya húga vette gondjaiba. Néhány év múlva, amikor a gyermek iskolába került, már olyan sokat tudott, hogy tanítói elcsodálkoztak. Több tucat nyelv Abc-jét ismerte, ezek között volt a jón nyelv és a huna nyelv is. Számtanban és csillagászatban, hadi tudományokban szintén túlszárnyalt mindenkit. Testnevelésben kitűnő volt, birkózni, úszni, lovagolni, nyilazni kiválóan tudott, és hatalmas erővel rendelkezett. Amikor elérte a nősülési kort, gondosan írásba foglalta azokat a tulajdonságokat, amelyekkel egy rendes asszonynak rendelkeznie kell. Amikor megtalálták a megfelelő leányzót, akkor több fiatal versenyzett érte. Shákia lett a győztes. Egy fiúk született, s amikor az már szépen növekedett, Shákiát váratlan körülmények arra késztették, hogy választ keressenaz életben előforduló súlyos kérdésekre: miért van nyomorúság, szenvedés, stb. Úgy gondolta, hogy a remeték közé áll, akik talán ismerik a megoldást. Ekkor 29 éves volt. Rövidesen látta, hogy ez nem az általa keresett út. Ezután a folyó partján éveken át böjtölt, vezekelt, nélkülözött, s rájött, hogy ez sem az isteni út. Megfürdött, rendbe szedte magát, tejet ivott, és amikor megerősödött, akkor elvándorolt a mai Bihar tartományban lévő szent helyre, és ott egy fa alatt hosszasan elmélkedett. Legyőzte a kísértéseket,, az érzékek és érzékszervek csapdáit, és elérte az egyensúly állapotát, elméje megvilágosodott és lelke kitárult. Az isteni fény átölelte-felszabadult, Buddha lett belőle. Ezután 45 évig tanított.

Részletek tanításaiból:

Csak magadra számíts, és utadon vezessen az Igazság fénye! Minden tettnek következménye van.
Az embert elméje teheti emelkedett lénnyé, vagy szörnyeteggé. Gondolataink fegyelmezése megtarthat a helyes úton.

Négy alapigazság (felismerés)

1. Az életben fájdalom és szenvedés uralkodik.
2. Ezt a butaság, a vágyakozás és a szenvedélyek okozzák.
3. Az igazság felismerése a kivezető út.
4. A megvilágosodáshoz vezető nyolc nemesítő tulajdonság elsajátítható.

Azoknak, akik a megvilágosodás útját választják, két szélsőségtől kell tartózkodniuk. Az egyik a testi vágyak túlkapásai, a másik ennek szöges ellentéte, a mindenről lemondás, a test és az elme ésszerűtlen sanyargatása. Mindkettő káros, és nem a helyes irányba vezeti az útkeresőt. A megvilágosodáshoz a „Nemes Út” vezet, mely a bölcsesség és a szellemi kiegyensúlyozottság útja. Ezt a „Középső Út”-nak is szokták nevezni, ennek nyolc útjelzője van

1. A helyes szemlélet.
2. A tiszta gondolkodás.
3. Az igaz beszéd.
4. A rendes viselkedés.
5. A helyes életmód.
6. A jóra való törekvés.
7. A valós emlékezet.
8. A megfelelő összpontosítás.

Gondolataidat tartsd távol a kapzsiságtól, gondozd magad, elméd legyen tiszta, szavaid pedig legyenek igazak. Ha arra gondolsz, hogy az élet átmeneti és múlandó, akkor jobban ellen tudsz állni a mohóságnak, haragnak és egyéb káros dolognak.

• Kapzsiság, mohóság, félelem, harag szerencsétlenség, boldogtalanság mind a butaságból ered. Ezért a butaság a legnagyobb méreg.
• A vágyak kielégítésével a vágyak nem szűnnek meg, sőt az idő múlásával általában fokozódnak.
• Amikor a felgyülemlett képzetek kitisztulnak agyunkból, csak akkor következhet a megvilágosodás állapota.
• A dolgok nem azok, amiknek látszanak.
• A bölcs megtanulja az élet változó körülményeit egyforma nyugalommal fogadni.
• A földműves tudja, hogy mielőtt aratásra kerülhet a sor, sokfajta munkát kell elvégezni. Először is fel kell szántani a földet, majd elvetni a magot; kell napfény és eső, s a növény fejlődése közben a dudvát is el kell távolítani.

Egyetlen gyertyával sok ezer gyertyát lehet meggyújtani, és abból az eredeti gyertyának semmi hátránya nem lesz. Az embereket viselkedésük szempontjából négy csoportra oszthatjuk.

1. Saját maguknak okoznak szenvedést, hamis felfogást követve, önmagukat sanyargatva.
2. Másoknak okoznak fájdalmat, szenvedést kegyetlenségükkel, lopással, gyilkolással, csalással, vagy egyéb bűnténnyel.
3. Egyformán okoznak bajt saját maguknak és másoknak.
4. Sem maguknak, sem másoknak nem okoznak fájdalmat, szenvedést. Ők járják a helyes utat, mely a megvilágosodás felé vezethet.

1. Az erős hit
2. Az erős akarat, amely kitartóvá tesz
3. Jó emlékező képesség
4. Összpontosító képesség
5. A tiszta bölcsesség megtartásának adottsága

Egy hatalmas sziklatömböt nem zavar a széljárás; a bölcs elméjét nem háborgatja sem kitüntetés, sem leszólás. A kitartás az egyik legnehezebb olyan képesség, amely elsajátítható. Aki kitart, azé a győzelem. Ne tévelyegj a múltban, ne álmodozz a jövőről, hanem összpontosíts a mára. Az emberi vágyak vég nélküliek, mint az olyan ember szomja, aki sós vizet iszik, ami szomját nem oltja, hanem növeli. Én Shákia a legtisztább szittya nemzetbe születtem. A megvilágosodás az egyedüli kincs, mely megtartja értékét.

TÍZ FONTOS IRÁNYELV:

1. Életet elvenni nem szabad
2. Más tulajdonát el ne sajátítsd
3. Kerüld a házasságtörést
4. Valótlant ne mondj
5. Ne szidalmazz senkit
6. Üresen ne fecsegj
7. Ne rágalmazz senkit
8. Ne vágyakozz fölöslegesen
9. Ne légy rosszindulatú
10. Gonosz elvekhez ne kapcsolódj

A legtöbb valódi és képzelt bajnak kútforrása a tudatlanság. A dolgok természetének helyes ismerete a szabadulás útja, tehát aki szabad akar lenni nyomortól, bajtól, annak szükséges, hogy az isteni és emberi dolgok valódi természetét megtanulja.

NYOLC TÉNYEZŐ, AMI GYENGÍTI AZ EGYÉNT:

1. Eltúlzott vágyakozás
2. Utálat
3. Éhség és szomjúság
4. A szenvedélyek (kéjelgés, iszákosság, stb.)
5. Az unalom, a tompaság, bárgyúság
6. Félelem, rettegés
7. Határozatlanság, hitetlenkedé
8. Harag, képmutatás

A gazdagság az alacsonylelkűt fennhéjázóvá teszi, de az igaz embert szerénnyé. Aki jól ismeri saját tulajdonságait, azt sem dicséret, sem leszólás nem mozdítja ki egyensúlyából.

Orosz László feldolgozása

• Jézus mondta: „Azért jöttem, hogy megmutassam az emberi lehetőségeket. Amit én elértem, azt mindenki elérheti...”
• Aki testvérét segíti, az önmagát is erősíti.
• Amit jó szívvel és szeretettel teszel, abban van áldás. Érte külön jutalmat, hasznot ne várj.
• Ne tégy másnak olyat, amit nem akarsz, hogy neked tegyenek.
• Az Isten nem büntet, és nem pusztít, az ember saját cselekedeteivel, butaságával bünteti, pusztítja önmagát.
• A látható és láthatatlan világban minden az isteni törvény szerint történik.
• A butaság vétek.
• Az isteni törvény tudatos megszegése a bűn.
• Aki meggondolatlanul olyan valamit kíván ami a Teremtő más gyermekének, vagy bármely teremtményének ártalmára lenne, az saját maga fizet érte nagy árat, mert tettével saját életében váltja ki zavarok, sikertelenségek láncolatát.
• Az Élet Törvénye: csak az ölt formát, amire gondolunk, és amit érzünk.
• Ahol a gondolatunk, ott vagyunk. Az egyén, az egyéniség az öntudat és akarat megvalósulása.
• Amire összpontosítunk, azzal azonosulunk.
• Az élet érzelmi tevékenysége, az ember legkevésbé védett része.
• Az érzelmek fegyelmezése életünkben a legfontosabb szerepet kell, hogy játssza. Ettől függ gondolkodásunk egyensúlya, testünk egészsége, életünk sikere. A gondolatok csak érzések segítségével válhatnak dolgokká.
• Az érzések, érzelmek által kiváltott és felgyülemlett energia, az atom részecskéjévé válik és a gondolat igy dolgokká alakul. A világegyetem talán legnagyobb bűnténye a Szeretet Törvénye ellen az a zavaró, bántó, pusztító, romboló, káros kívánság özön, amely az emberiség többségétől majdnem szünet nélkül árad.
• A fegyelmezetlen gondolatok és érzelmek által létrehozott romboló erők azoknak az egyéneknek és nemzeteknek életében tudnak hatást kifejteni, ahol az érzelmek szabadjára engedésével jó táptalaj keletkezik erre.
• Aki gondolatain, vagy érzelmein nem uralkodik, az teljesen ajtót nyit a mások által fejlesztett pusztító erők számára.
• Akik keresik a megvilágosodás útját, azoknak két szélsőségtől kell tartózkodniuk: Az egyik a testi vágyak túlkapásai, a másik ennek szöges ellentéte: a mindenről való lemondás, az önsanyargatás. Mindkettő káros és nem vezet a helyes irányba.
• Az Istenhez vezető út a bölcsesség és a szellemi kiegyensúlyozottság útja. Ezt Kr. e. 600 körül az egyik szittya-magyar táltos bölcs igy fogalmazta meg: „Beszédben, evésben, ivásban mértékletesek legyünk és tartózkodjunk minden szégyenteljes dologtól ”
• Tartsd magad távol a kapzsiságtól, a szolgaságtól; elméd legyen tiszta, külsőd rendezett, szavaid pedig legyenek igazak.
• Az egyén, vagy egy nép saját akaratától önuralmán keresztül,
• fegyelmezett viselkedéssel kiemelkedhet a kötöttségekből, a
• kedvezőtlen körülményekből, az értelmetlen szenvedésből, a
• világot elárasztó kavarodásból.
• ! Az önismeret és a bennünk lévő isteni erő felfedezése és
• alkalmazása vezet a teljes győzelemhez, minden földi
• korlátozottságból, rabságból való szabaduláshoz, a lelki
• szabadsághoz.
• Tiszta szándék, őszinte vágy és a vágy erőssége, a helyes gondolkodás, igaz beszéd, a rendes viselkedés, egészséges életmód, az Isten felé vezető út megtalálásának feltételei.
• A benned lévő isteni szikra mindig irányt mutat és ura minden helyzetnek ha engeded.
• Magyar Testvér! Te a Teremtő megnyilvánulása, a tudatos élet, a szeretet és az isteni fény követe vagy! E szerint élj és cselekedj!

Orosz László