AZ ERŐ HASZNOSÍTÁSÁNAK TUDOMÁNYA SZITTYA-HUN-MAGYAR elődeink tanításaiban

Nagy áldás az egyén életének teljesebbé tételében annak a ténynek teljes és tudatos megértése, hogy VAGYOK. E helyzetből adódó lehetőségek felismerése és azok építő hasznosítása nagyban hozzájárulhat életünk minőségének javításához. A mindennapi életben használt szavak felületes, külső értelmezésénél legtöbbször nem jutunk tovább. Az idő, a körülmények nyomása állandóan sürgetőileg hajt. De hová? Tegyünk számvetést, állítsunk fel fontossági sorrendet életünkben. Mi a legfontosabb? Mi fontos? Mi az, ami nem nagyon fontos? Ezt mindenki saját maga kell, hogy eldöntse. Kiegyensúlyozottságra törekvő személyeknél fontos tényező az önismeret. Az Isten megismerése is kezdődhet önmagam megismerésével. Az Égi Erő jelenlétének tudomásul vétele abban a kifejezésben fogalmazódik meg legjobban, hogy ÉN VAGYOK.  Ez annak felismerése és kifejezése, hogy rajtam keresztül megnyilvánul az Isteni Erő csendes gondolataim, nyugodt szavaim, tiszta érzéseim, vagy jó cselekedeteim által. Ez az Isteni Erő egyénné válása, a földi szinten való megvalósulása. Isten bennem van, minden sejtemben, és én az Istennek parányi része vagyok. A viszony kölcsönös és hasznos. Ahogy a tenger minden cseppjében benne van a tenger, ugyanúgy a hatalmas tenger pedig piciny vízcseppekből áll. Az Isteni Erő még részmegnyilvánulásaiban is hatalmas; az ezzel való bánás szeretetet, figyelmet, elmélyülést és jóakaratot igényel. Az élet minden tevékenységében Isten ereje nyilvánul meg, azonban a helyes gondolatok és tiszta érzések hiánya állandóan megszakítja e tökéletes, telített életerő egyenletes, folyamatos és akadálymentes áradását. Így annak a tökéletességet kifejező természetessége akadályoztatva van. Az isteni élet természetes jellege a szeretet, a békesség, a szépség, az összhang, a bőség minden jóakaratú személy számára. Az állandóan áramló tökéletesség megvalósulást keres – mindig felemelő szándékkal, amely belső adottsága.

Az ÉN VAGYOK ennek az életműködésnek tevékenysége. Amikor kimondjuk és érezzük, a vagyok jelentő őségét, akkor a mindent betöltő örök élet mozgató rugóit szabadítjuk fel. Megnyitjuk az ajtót e hatalmas erőfolyam természetes áramlása előtt. Én az isteni tevékenység szerves része vagyok.” E gondolat megértése határozza meg annak hangsúlyozását, hogy mindig tudatosan cselekedjem gondolatban, szóban, érzelmekben és tettekben. Nincs jelentéktelen esemény, vagy jelentéktelen tett; a dolgok között összefüggés van, ez akár látszik, akár nem. Ezért nem szabad meggondolatlanul cselekedni. Türelmetlenség és esztelenség zavart okoznak. A megfontoltság, a jóakarat és a tudatosság éppen ezért kulcskérdések. Életünk legyen tudatos, jó szándékú és tevékeny. Ezek nem üres szavak és nem idegen gondolatok, hanem elődeink sok évezredes tapasztalatainak kikristályosodott tanítása. Ez az élet legmagasabb elveinek gyakorlatba ültetése, és a mindennapi életben való megvalósítása. Az emberiség történetének minden korszakában voltak olyan egyének és csoportok, akik az isteni erő helyes alkalmazásával, emelkedett életükön keresztül áldást sugároztak a világra. Ők lettek az emberi műveltségek megalkotói, fenntartói és védelmezői azzal, hogy nem hagyták magukat eltávolítani, vagy elszigetelni az éltető isteni erőtől. Ők biztosították az erő folyamatos és egyenletes áradását saját énjükön keresztül. Két példa a sok közül: Mátyás király és II. Rákóczi Ferenc; ismerjük küzdelmeiket, melyeket az Igazság és a Szabadság védelmében vívtak. Mátyás királynak a nép az „Igazságos” jelzőt adományozta. Magyarország Mátyás királysága alatt emelkedett” ország volt szinte minden szempontból. II Rákóczi Ferenc is tisztán látta küldetését, melynek megvalósítására tudatosan törekedett. Emlékiratiban így ír: ".minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam."” (298. oldal, Akadémia Kiadó, Bp. 1978.) Egyre többen vannak, akik úgy hiszik, hogy II. Rákóczi Ferenc földi érdemei jutalmául a menny olyan szintjére emelkedett, ahol a Mindenható különleges, földi megbízatásait hajtja végre. Petőfi már 1848-ban „hazánk szentjének nevezte Rákóczit, aki iránt népünk szeretete és megbecsülése abban is megnyilvánult, hogy szinte minden városban és faluban utcát, teret, vagy iskolát neveztek el. A magyar népnek sok ilyen szentje van, akiknek élete, munkássága hozzájárult hazánk építéséhez, felvirágoztatásához és megtartásához.

Ha a ma élő magyar lelkek példát merítenek emelkedett elődeink életéből, megerősítve magukat ahhoz a küzdelemhez, melyet évezredek óta vív népünk a becstelenség, a sötétség mindenkori támadásai ellen, akkor az eredmény sikeres lesz. Magyarország léte és boldogabb jövője a ma élők tisztánlátásától, megfontolt okos tevékenységétől függ. Népünk minden egyes tagjának rendbe kell szednie egyéni életét, hogy az ország javára tudjon lenni; így a nemzet megerősödve tudja biztosítani az isteni erő állandó és egyenletes áramlását. Magyarország így lesz újra „EMELKEDŐ NEMZET.” Az egyenlet mindkét irányban érvényes: emelkedő egyén és emelkedő nemzet, ugyanúgy: emelkedő nemzet és emelkedő egyén. Az emberiség történelme során voltak olyanok is, akik visszaéltek az erővel, hatalommal, ezzel mérhetetlen szenvedést zúdítottak a világra, valamint műveltségek, népek, nyelvek eltűnését váltották ki. A HATALOMMAL, AZ ERŐVEL VISSZAÉLNI NEM SZABAD! Az isteni erő célja: alkotni, gyógyítani, szépíteni, felemelni, boldogítani. Az egyén, (vagy a nemzet) saját felfogásával, magatartásával önmaga határozza meg e tökéletes erő megnyilvánulási lehetőségeit, módját és erősségét. A vagyok megértésének mélysége jelzi az öntudatra ébredés beálltát és az elért fokozatot. A szabadság állapota csak akkor következhet be, ha felismerem magamban Isten jelenlétét. Az ÉN isteni kapcsolatának megteremtése és állandóvá tétele átsegíthet a nehézségeken. Ezzel elérhető az egészség, a bőség, a boldogság és a nyugalom állapota, valamint a jó felismerésének képessége, ha emlékezetünkben tartjuk azt a fontos alaptételt, hogy mindez az isteni tevékenység megnyilvánulása rajtunk keresztül. Helyettünk nem végzi el a feladatot, de segít azt elvégezni. Kerülni kell a helytelen kifejezések használatát, az átkokat, az égiek káromlását, és tartsuk magunkat távol mindenféle tévútra vezető hókusz-pókusztól. A Mindenható Isten tökéletes, felemelő ereje létünk forrása, s az erő helyes alkalmazása a sikeresség és az egyensúly biztosítéka. Akikhez eljutnak e szavak, valószínűleg megérzik az üzenet súlyát, erejét; remélhetőleg felfokozzák tevékenységüket, és szilárd elhatározással az IGAZSÁG képviselőivé válnak. A munka sürgős és felelősségteljes. Tisztséged: nagykövet, megbízatásod: égi, feladatod:

AZ ISTENI ERŐ ÁRAMLÁSÁNAK ZAVARTALANSÁGA.

Remete