Sok-sok évezreddel ezelőtt a Földre érkezett kíséretével Ősanyánk az Ős-Boldogasszony és magával hozta az égi eredetű, önzetlen szeretet vallását, az eredeti EGYISTEN hitet.A Föld nagy részén ekkor még ősemberi állapotok uralkodtak. A beavatottak csoportja és vad embertörzsek felfogása között jelentős különbség volt, de az idő múlásával lassan-lassan egyre több érdeklődőt vonzott az égi eredetű hit a fejlődni vágyó személyek közül.

Megismerve a tanítást ez a csoport megváltozott és kerülte a viszálykodást, a háborúskodást, de önvédelmüket kiépítették és így békében, szépen fejlődtek. A Boldogasszony unokája volt MAGYAR fejedelem és őt az égi vallás szellemében nevelték. A legfontosabb tanítások elsajátításával 20 éves korára beavatott lett és nevet adván a mennyei ismereteknek, megalapította az ŐSMAGYAR EGYHÁZAT.

Az egyház tagjai terjesztették a Boldogasszony hitét, az égből áradó szeretet és a békesség vallását. Magyar fejedelem nagyanyja, minden MAGYAROK NAGYASSZONYA, egyik ünnepe október 8-án van. A magyarsággal kapcsolatba kerülő népek egy része magáévá tette Ősanyánk hitét, amely ANYA HIT-ként is ismert volt és Boldogasszonyunkat több helyen ANYAHIT, ANYAHITA, ANYAHITE néven kezdték nevezni. Tehát a tanítás lényegét kifejező jelzőből személynevet alkottak, amely a mai napig is fennmaradt a Kaukázus vidékén.Ősanyánk tiszta, emelkedett, erős hite áldást hozott a Földre, a szó legszorosabb értelmében is mivel a lelki tanítások mellett hirdették az egységes, magasztos életmódot is. Megtanították az emberiséget az ehető magvak nemesítésére. Az altaluk megismertetett kalászosok ÁRPA, BÚZA, ZAB biztosította a lakosság élelmiszer szükségletének legnagyobb részét. Lelki központjaik, templomaik a LÉLEK NEMESÍTÉSÉVEL foglalkoztak; tudományos központjaik MAGNEMESÍTÉSSEL, szellemi központjaik pedig a zene, a költészet és a művészetek művelésével.

Az Ősmagyar Egyház táltos-papjai MAGVETŐK voltak és az iskolákban a gyermekeket a Hit, a Remény, a Szeretet szellemében nevelték. Magas képzettségű tanítók az írásművészetet, számtant, csillagászatot, történelmet, földrajzot, növény- és állattant, vegyészetet, valamint testnevelést tanítottak. Voltak egyetemeik is, ahol a világegyetem látható és láthatatlan titkait tanulmányozták, úgy mint a más bolygókon való életet, a távközlekedést, az űrlények fajtáit, természetüket, s hogy hogyan lehet velük kapcsolatot teremteni, vagy a nem jó szándékaiktól hogyan lehet megvédeni Földünket.Tanulták a földi állapotok javításának lehetőségeit, módjait. Foglalkoztak az élet szebbé tételével, s voltak akik a gyógyítást tanulták.Bölcseik, táltosaik, vezetőik külön vizsgákon bizonyították képességüket.Településeik különböző méretűek voltak: tanyák, falvak, kisvárosok, városok egyformán léteztek. A foglalkozások legkülönbözőbb fajtái gondoskodtak a lakosság szükségleteiről. Voltak pásztoraik, földműveseik, halászaik, iparos mestereik, építészeik, tanítóik, táltos-tudósaik. A növény- és állatnemesítésnek is megvoltak a szakemberei. Aki a hatalommal visszaélt, vagy megkárosított polgártársait, azok fölött igazságos bírók és a nép megbízottai ítélkeztek. A legsúlyosabb büntetés az volt, amikor valakit eltávolítottak a közösségből és a sivatagos vidékre száműzték. Erre csak nagyon ritkán került sor, mert mindenki kapott lehetőséget arra, hogy rátaláljon az isteni útra és aki az Istennel keresi a kapcsolatot, az a jóra törekszik és elkerüli „a bűnre vezető" alkalmakat.Az emberek a jóra törekedtek, fejlődtek és szorgalmasan dolgoztak, alkottak. Minden közösségnek voltak iskolái, templomai. Az Isten házában elöl ültek a gyermekek, egyik oldalon pedig a nők, a másikon a férfiak.

A Boldogasszony hitét követő ŐSMAGYAR EGYHÁZ-nál a beavatottság jele a kereszt volt; elsősorban a NAPKERESZT. A hívő emberek hirdették, hogy magyarnak lenni nem csak népet jelent, hanem vallást is, az égi eredetű, egyistent hívő ősmagyar vallást, a szeretet, a világosság és az igazság mély hitét. A főleg dombokon épült kegyhelyeiken rendszeresen összejöttek Istentiszteletre, szertartásra, melyeket a Hit, Remény és Szeretet jegyében tartottak. E békességes jó emberek mindig hűek voltak Boldogasszonyukhoz, aki ősanyjuk volt. Fejedelmük Magyar az ő unokája volt, akinek neve alapján lett MAGYAR a nép neve is. Ők a MAG népe és Nagyasszonyuk a mai napig is a Boldogasszony. Népünk égi eredetű szépséges hite sokfelé elterjedt testvér népeink között.

Az ősi MAGBÓL az évezredek során terebélyes fa lett, melynek különböző ágait más-más névvel illették. Ezen ősi fa ágain csodálatos hajtások, virágok a széki-hun Buda (Shakyamuni Buddha), Szeredás (Zarathustra), a Boldogságos Szűz Mária és Szent Fia a Názáreti Jézus (Józsa?), keresztelő Szent János (Názáreti Józsa unokatestvére), Mani a pártus –szittya bölcs (Patek fia), Atilla király, Csaba királyfi, Emese, Árpád apánk, Szent Erzsébet, Szent Margit, Zrínyi Ilona és szent fia II. Rákóczi Ferenc.... Az égi eredetű tanításokat a Boldogasszony saját maga jegyezte le. Később fia Van fejedelem, majd unokája Magyar fejedelem, táblákra, oszlopokra vésették a szent hit tanait. Utódaik pergamenre, később papírra, fára festették, írták, rótták az örökséget. A fennmaradt régi-régi feljegyzésekből eleink gyönyörű szép lelkülete szólal meg. Néhány gyöngyszem tanításaikból:

• Egy az Isten.
• Isten gyermekei vagyunk.
• A Nagy Mindendséget a Mindenható Isten teremtette és irányítja.
• Az égi Atya nem haragos és nem kegyetlen, hanem szereti az igaz embert.
• Hitünket nem szabad elfelejteni soha.
• Az Ősmagyar Egyház alapja tiszta szeretet.
• Amelyik nép megtagadja múltját, az elbukik.
• Magyarok egymást szeressétek.
• Rossz emberi tulajdonságok, mint kapzsiság, gyűlölködés, irigység, butaság gátolják a fejlődést.
• Ne átkozz senkit és semmit,
• Háborúval nem lehet megoldani semmit.
• Hitében akadályozni senkit nem szabad.
• Hazug ígéreteket soha el ne higgyetek, aki sokat ígér, az keveset ad.
• Az élet nehézségeitől nem félni kell, hanem azokat meg kell oldani. A félelem súlyos bajok okozója lehet.
• Boldog és megelégedett egyén az, akinek van Istenben való hite.
• Mindent a maga idejében.
• Mértéktartást mindenben.
• Vasárnap az Isten házába.
• Almavirágzásra minden házat ki kell meszelni.
• Kiegyensúlyozottan táplálkozni.
• Aki sok levest és zöldféle kerti termékeket fogyaszt, az tovább élhet.
• A békességet keressétek.
• Az emberséges életet kell megvalósítani.
• Minden leendő táltos,pap,igehirdető vagy lelki tanító tanuljon ki valamilyen szakmát is.
• Csak abból lesz jó pap, aki szereti a földet, ahol maga is megtermeli a télire valót.
• Legyen a beavatott jó MAGVETŐ és igen jó pásztor.
• Az égiek ajándékát csak azok tudják igazán megbecsülni, akik arcuk verejtékével áldják meg a természetet.
• A gyógyítás művészetére minden arra hajlamos egyént meg kell tanítani.
• Ismerjük fel népmeséink, népművészetünk rejtett értelmét.
• Halljuk meg ősi népdalaink lelki húrokat megpendítő üzenetét.
• Az igazi beavatott töltse szabad idejét hasznosan és tanuljon meg minden nap valami jót és találjon módot arra, hogy égi eredetű földi küldetését lelkiismeretesen tudja teljesíteni.
• Múltunk szépséges hitvilága és rege kincse ne csak a papi rend tulajdona legyen. Őseink hagyatékával lelkiekben megerősödve kell népünket és hazánkat átmenteni a jövő számára....

- mondja a „Magyarok Titkos Történeté"-nek (Arvisúra) néhány, máig is fennmaradt részlete.

Miskolci remete