A pálos rend névadó védőszentjének és szellemi atyjának élettörténetét Szent Jeromos írta meg latin nyelven a IV. század végén. Az egyiptomi thébai remete, Szent Pál fiatalkori éveiről így írt: „Decius (249—251) és Valerianus (253—260) császárok uralkodása idején szerte az egész birodalomban ismét üldözték a keresztényeket. [...] Ekkortájt Théba városában egy fiatalember, Pál [...] Istent mindenek fölött szerető lélekként a keresztényüldözések kezdetén igyekezett bátran szembenézni a veszedelmekkel, ám az emberi félelemtől ő sem volt mentes, ifjú kora miatt még nem volt elég erős, [...] s a hegyek szabdalta pusztaságba menekült. Mialatt az üldözések végeztére várt egyre jobban megszerette a zord, sziklás sivatagot, ami nappal katlanforróságúra hevült, éjszaka pedig dermesztő hidegnek adott otthont. Jártában-keltében végül egy olyan hegyre bukkant, amelynek lábainál jókora barlang rejtőzött. A bejáratot eltorlaszoló követ nagy nehezen odább gördítette, s várakozással telt kíváncsisággal nézte a barlang mélyébe vezető tágas járatot." Nagy valószínűsége annak, hogy a thébai nyugati parton lévő legmagasabb hegy északi lábánál ugyanerre a helyre bukkantak rá fiatal magyarok 1997. január 7-én. Az ókori sziklasír szívében a remeték egy kicsi sziklakápolnát vájtak ki, melyet az ítélkező Krisztus freskójával díszítettek (Jelenések Könyve 4). A thébai remeteközösséget egy új vallás hívei irtották ki a korai középkorban. Krisztus arcát kivésték, testére arab nyelvű „Mohamed" és „Allah" feliratokat karcoltak. A kápolnától néhány lépéssel balra a glóriás, életnagyságú szerzetes freskója valószínűleg a thébai sivatag messze földön híres szentjét: Remete Szent Pált ábrázolja. A 2000. Szent Évre készülve a budai sziklatemplom tabernákulum kápolnájába a magyar pálosok beépítették e sziklakápolna másolatát. Mindkét kápolna — Thébában és Budapesten — a folyó nyugati partján és a hegy lábainál található. A tabernákulum kápolna a Taposiris Magnai Magyar Régészeti Misszió és az Egyiptomi Magyar Ásatások Baráti Körének ajándéka a Szent Évre

Ruzsinszky Klementina

Fotó : A Gellérthegyi sziklakápolna - Lenygyák András