Nyomtatás 
turul

2006. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján (Magyarországon: Nagyboldogasszony) szenteltetett fel Kaposfüreden „Efezusi Mária Háza” ünnepélyes keretek között egyháztörténész, egyházi méltóság, alapítványi képviselők, valamint számos külhoni és magyarországi hívő és érdeklődő megjelenésével. A „Mária Háza Európában” Alapítvány több mint tíz évig tartó lelkes, gondos, és elhivatott előkészítői munka alapján, tisztelete és szeretete jeléül, II. János Pál pápa áldásával kísérve, az áldozathozó alapítványi hozzájárulók segítségével hozta létre a kis-ázsiai Efezusban lévő, Mária lakhelyét jelentő, és mennybevitele (Kr. u. 69) előtti székhelyének megfelelő, azzal azonos méretű, tájolású, felépítésű, stílusú és anyagú, Európában egyedülálló „házát”. (Epheszosz, az i. e. 133-tól római fennhatóság alatti Ásia tartomány székhelye, ahol a 19. század második felében történt ásatások nyomán feltárták a hajdani világcsodának számító Artemisz-templom maradványait. Kr. u. 421-ben az epheszoszi zsinat hirdette, hogy Mária a szentek közt a legelső, a nők legfőbbike.)

 

mariahazkapos_1.PNG

A Mária-háznak helyet biztosító Török Marcell atya szerint a hat civilizáció történelmi eseményei által átszőtt Törökország olyan bonyolult szerkezetű színes világ, mint a keleti szőnyegek.
mariahazkapos_2.PNG
Történetét mítoszok, legendák és különféle vallási irányzatok hatják át. Saul (Pál) a Kr. u. 40—56 közötti utazásai során Szent János jelenéseinek szentelt keresztény közösségeket létesített Epheszoszban, Szmirnában, Pergamonban, Thüatriában, Szardiszban, Philadelphiában és Laodiceában. Szmirne-től 80, Selcuk-tól 11, Ó-Efezustól 7 km-re a Bülbül-dag (Fülemüle-hegy) tetején, a tengerszint felett 380 méterre található a Meryem Ana Evi (Mária Anyánk Szentélye), melynek nyomára Emmerik Katalin nővér látomása segítségével bukkantak 1891-ben. Három küldöttség feltérképező munkája után ismerték el, és Andrea Ti-moni helyi érsek jelentette be 1892-ben hivatalosan tizenkét világi és egyházi személy társaságában a nagyjelentőségű eseményt. A pogányok megtorlása elől Szent János védelme alatt a környék egy barlangjába menekült Mária, a Kiriphin Pa-naya (rejtőzködő Szent), később Kavakh-ba ment, majd a Fülemüle-hegyen lévő házba, amelyben élt, és ahol később elszenderült. Szent Gregor, XIV. és XV. Benedek, valamint XII. Pius pápa is kinyilvánította, hogy Efezus, mely helyen Mária otthagyta a földi életet, és mennybe ment; a Mária-kultusz szakrális központja, ahol a keresztény világ hívői találkozhatnak, hogy tiszteljék Jézus Szent anyját. 2006. augusztus 15-én a világ minden tájáról érkező zarándokok

Efezusban ünnepi misére gyűltek össze, ahol — az emberi hanyagság következményeként — a környéken hatalmas tûz ütött ki és pusztított közel 1200 hektárnyi erdőt. A Mária-ház állandó kapucinus szerzetes őrzője, fr. Adriana Franchini drámai beszámolójából tudhatjuk, hogy a menekülőktől és a helikopterről érkező hírek szerint a zord idő, a fenyvesben tomboló erős szél miatt is várhatóan minden megsemmisül és a tűz martalékává válik. Hála Istennek, ennek ellenére a tűz megállt a Mária-háztól néhány méternyire, s nem történt katasztrófa, de rendkívüli megmenekülés! Kaposfüred — a megvalósítás során támasztott számos nehézség, az átadás előtti emberi gonoszság, rosszindulat és félretájékoztatás ellenére — adott tehát otthont egy olyan nemes célú közösségi létesítménynek, ahol az emberek és közösségei szolgálatára, alkotó, nevelési, oktatási, szellemi és gyógyítási tevékenységre nyílik majd lehetőség, s amelyre mai, elidegenedett és lelkiekben sivár világunkban oly nagy szükség van.

Akik, ha nem is tartoznak semmilyen vallási felekezethez, de értékelik a csendet, nyugalmat, békét, az emberi értékeket, a találkozást más emberekkel, a kikapcsolódást, felfrissülhetnek a magyar Meryem Ana Evi fáinak árnyékában. Az anya együtt érez gyermekeivel! Köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy Európában, itt Magyarországon, Kaposfüreden is imádkozhatnak a nők a példaképüknek tekintett Anyához, Máriához, aki lelkierőt ad az anyai hivatásukat betöltő, a családjuknak élő anyáknak földi életük kereszthordozásában. XVI. Benedek pápa a Mária-házban együtt imádkozó és dolgozó családokra küldi apostoli áldását. Szűz Mária mennybevételének és Szent István által az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe augusztus 15-e. Az országot és a királyságot Mária örökségének vallotta. Mária az Árpádok nemzetségének (a Turul-nemzetségnek), és így a magyar nemzetnek mennyei édesanyja és oltalmazó királynője. Ezért vagyunk Mária, a Boldogasszony országa. Máriapócs, Máriaradna, Márianosztra, Máriaremete, Máriabesnyő, Máriavölgy és még nagyon sok ősi búcsújáró helyünkön gyűlik össze a nép Mária-ünnepek idején, s lelkünk emelkedik a jó Istenhez.

Adassék erő, energia, anyagi támogatás, és legyen csendesség, épülés, békesség és áldás!

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Patrónánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!”
Ruzsinszky Klementina — fényképek Lengyák András

 

000.png