A mennyeknek országában
égieknek serege
örvend Isten látásának,
s kegyelmének részese,
s tart örökké dicsőségük:
az Isten dicsérete.
A Szeráfok csodálatos
lángolással lobognak
édességes szeretetből
ők soha ki nem fogynak,
s nincsen vége királyukat
dicsőítő daluknak.
Fény árad a Kerubokra
az igazság sugara,
nem rebbenő szemük előtt
igaz napnak az ura,
üdülésük élő forrás
édesvizű pohara.
Nagyfenségű Trónállóknak
csendes fent a székhelye,
hatalmukban derű, béke,
ítélkezés mérlege,
s igaz bíró hajthatatlan
érvényű ítélete.
Seregeket dicsőséggel
Uraságok vezetnek,
általuk válik ismertt
adománya Istennek,
jogarától kinek minden
teremtmények reszketnek.
A felséges Fejedelmek
tartományt és országot
vezetnek és védelmüket
élvezik a királyok,
megtartás és változtatás
Istentől szállt reájok.
Kikre támad vad ellenség
ravaszul, alattomban,
őket a Hatalmasságok
védik nagy hatalommal,
és a Sátánt űzik, nyomják,
kinél csak ártalom van.
Erősségek által Isten
jeleket ád, csodákat,
láthatóvá a Teremtő
ereje csak így válhat,
intésére eget-földet,
tengereket mozgatnak.
A hatalmas Arkangyalok
nekünk csodát hirdetnek,
nagy hasznunkra titkait is
feltárják az Istennek,
munkálkodnak: hozzászálljon,
gondolata embernek.
Arkangyalok között Gábort
különleges szeretet
övezi, és dicsőíti
hallatlan nagy kegyelet:
őáltala tárulnak fel
számunkra is az egek.
Égieknek országából
a Szűzhöz megy követnek (...)
Alsóbbrendű angyaloknak
az a tisztük, munkájuk:
ápoljanak minden embert,
vigyázzanak reájuk,
vezessék az égbe őket,
ott van a palotájuk.
 
                 Amen

 

Írta: Csanádi Albert, 1515 körül

Latinból fordította: Csonka Ferenc, a Gyöngyösi Gergely (1472-1
              „I, Remete Szent Pál remete testvéreinek élete" c. munkából (részlet).

 

000.png