Valakinek magyarságát nem az arcképes igazolványok és bejelentő lapok rovatai határozzák meg, hanem belső magatartása és az a szellem, mellyel veszélyes helyzetekben is népének ügye mellé áll.

Félelem ne legyen többé szívedben. Eleget remegtél... A korlátok fájdalma kísért egy életen át. A béklyó lehull végre lábaidról. Nem fog kötni sem a tér, sem az idő. Egy pillanat lesz az út a Göncöl szekértől a Dél keresztjéig, a földtől az égig az ember békétlenségétől az Isten nyugalmáig.

Tapadj a földhöz népem. Őrizd házad, védd asszonyod és neveld erőssé gyermeked. Tanítsd meg arra a nyelvre, melyen édesanyád beszélt. Istenhez imádkozz magyarul...(maradj) meg őseid földjén... Építsd önmagad csendes türelemmel és tarts ki azon a helyen, ahova Isten állított.

S ha vezér vagy, készülj és tisztítsd meg önmagad minden salaktól. Miként vezethetnél másokat, ha nem vetnél el mindent ami tisztátlan. Ismerd meg előbb te az utat, amelyen másoknak a történelem szerint járniok kell... Ne a te céljaid szerint dolgozz ki tervet. Népedre figyelj és Istenre, aki kijelölte számunkra az utat. Egy napon úgyis tüzes nyelvek alatt fogunk állni egy pillanatra, hogy megismerjük egymást, és fölismerjük az igazakat és azokat is, akik a próféta jelmezében hazudtak nekünk éveken át.  

Milyen gyorsan fognak akkor lebukni és eltűnni a felfuvalkodottak és azok, akik hitvány lélekkel kockáztak sorsunk fölött. Tüzes nyelvek fognak megjelölni, és kiválasztani. Tüzes nyelvek alatt, a Szentlélek jegyével homlokunkon indulunk újra országot építeni.

Valósíts meg az igazságból annyit, amennyit csak tudsz. Legyen életed állandó példaadás. Világíts, mint a fáklya, a hazugság éjszakájában. Föltartott, tiltó kézzel álld el az útvesztők bejáratát. Ne tekints sem jobbra, sem balra, csak fölfelé. Az igazság fölötted ragyog és mutatja az utat!

Flórián Tibor