A Hernád-völgy negyven községében mintegy 60 ezer ember él (1970); ezek Thököly, Rákóczi kurucainak ivadékai. E táj polgárosodó parasztsága részt vett minden függetlenségi mozgalomban... Rákóczi Ferenc nagyfejedelem gyakran megfordult e tájon, a család ősi várkastélya a Hernád jobb partjának alacsony dombjai közt megbúvó FELSŐVADÁSZONvolt, a folyó bal partján pedig már a hatalmas Rákóczi-birtok kezdődött, amely magában foglalta az egész Zempléni-hegységet...A legendás időkre, Rákóczi hősi korára ma már csak váromladékok emlékeztetnek a Bodrog mentén, a Hernád völgyében s elrejtve a hegyvidék rengetegében...A hegysor nem csak tájszépségekben és ásványi kincsekben gazdag vidék, hanem a MAGYAR SZABADSÁGKÜZDELMEK KLASSZIKUS FÖLDJE IS.Egymástól egynapi járóföldre várromok bukkannak elénk, ha járjuk az erdei ösvényeket... Fent északon... kúphegyet koronáz a gótikus FÜZÉRI várrom... a csillagboltozatos kápolnája alatti termekben rejtegette a mohácsi vész után a királyi koronát Perényi Péter... Füzért az osztrákok felrobbantották Thököly szabadságharcának bukása után...

... A helység nyugati szegélyén magaslik BOLDOGKŐ vára.

1295-ben már állt a vár, s ma is egyike legépebben maradt romvárainknak... A Rákóczi szabadságharc kezdetén robbantották fel az osztrák császár aknászai, de Boldogkő várának öregtornya ma is áll, bástyái tátongó lőrésekkel tekintenek le a magasból a szép Hernád völgyére.

...Magányos szirttetőn áll a XIII. században emelt REGÉC-i vár, omladozó maradványa a nagy lakótorony egy része, s a palotatermek első emeleti ablaksora.

II. Rákóczi Ferenc LEGKEDVESEBB VÁRA VOLT REGÉC.

Gyermekéveiből itt töltött néhányat, majd jóval később itt keresett gyógyírt „hazánk sebesült szabadságára"...

Ma mogyorócserjék, nyírfák álldogálnak a falak között, s a lőréseken az északnyugati szél jár be s ki...

E hegyeken minden Rákóczi-vár egy-egy erődítménye volt a kuruc felkelőknek. PATAK, TOKAJ, REGÉC várai lengették a legmagasabban a SZABADSÁG LOBOGÓJÁT...

Elnémult aztán a tárogató szó, csak a nép gazdag rege- és mondavilága őrzi tovább a legendás kor emlékét. Beszélték, hogy a holdfényben úszó, hegyek közt az őszi harmat lehulltával ködlovagok járnak, s éjféltájt ÁLOMSZERŰEN FELSÍR A TÁROGATÓ A RÁKÓCZI KŐNÉL.

Ködsátrak emelkednek az erdei tisztásokon; kuruc vitézek táboroznak ottan.Károli Gáspár, gönci református pap 1590 körül fordította le a teljes bibliát és nyomtatták ki Vizsolyban.

E bibliafordítás jelenőségét joggal mondhatjuk hatalmasnak, némely nyelvészünk egyenesen korszakalkotónak minősíti, a MAGYAR IRDDALMI NYELV LEGFŐBB FORRÁSÁNAK tekinti.

A magyar tájnyelvek „egységesülésének" nevezett folyamatban rendkívül fontos szerepe volt a Károli-bibliának. Ebben a Hernád-völgy tisztán csengő nyelve gyűrűzött tovább, hatásában eljutva a legtöbb magyar helységbe. Eddig több, mint 300 kiadást ért meg, megőrizvén az 1500-as évek végének ízes, fordulatos, képekben és szólásokban gazdag nyelvezetét.

Tehát az irodalmi magyar nyelv kialakulásában hatalmas szerepe volt a HERNÁD-VÖLGY MAGYAR NYELVÉNEK. Ezt a nyelvet beszéljük ma is.

Részletek: Antalffy Gyula munkájából