Legjelesebb példaképeink : Nimród király Ősapánk, Szittya Bölcseink, Mágusaink, Táltosaink,  
Mária Boldogasszonyunk, a galileai betlehemi Jézus, Szent András, Atilla király, Avar Kagánjaink, Árpád nagyfejedelem, Koppány vezér, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Zrinyi Ilona, II.Rákóczi Ferenc, Szent Germain, Dózsa György, Bólyai János, Kőrösi Csoma Sándor, Arany János, Prohászka Ottokár, Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Wass Albert, Szeleczky Zita, az '56-os hősök és sokan mások....

 

000.png

 

II._Rákóczi.jpg

 

 

 II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

 

„…minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam.”

 

  

 

 

  Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása

 

 

000.png

 

rakocziIsten saját képmására teremtette az embert. Ezért Isten gyermekei vagyunk. Fontos annak teljes felismerése, hogy a Teremtő minden egyes gyermeke számára a legjobbat akarja. Minden egyes személy az Élő Isten temploma. Aki meglátja e tény jelentőségét és eszerint él, annak élete teljesebb és boldogabb lehet. A bennünk lévő Isteni erő mindig megmutatja a helyes utat, és megoldást talál minden helyzetben. Mindenkiben és az élet Isteni lángja, ennek az Isteni erőnek megismerése és életünk vezetésében megfelelő helyre való juttatása által jutunk el a teljes tudáshoz, a bölcsességhez. Érzelmi világunk őrzése elsődleges feladat.

A vágyak, az érzelmek befolyásolják a gondolkodást. Tudatunk legkevésbé védelmezett megnyilvánulása az érzelmi tevékenység. Az érzelmek által gerjesztett és felgyülemlett energia hajtja gondolatainkat a legkisebb elemi részecskék szintjén, és így a gondolatok megvalósulhatnak. Érzéseink, érzelmeink óvásának szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezek egyensúlyban tartása az élet egyik legfontosabb tevékenysége. Az egyensúly megteremtése, megőrzése szellemi és testi egészségünk alapfeltételeinek egyik fontos eleme. Gondolatok csak az érzéseken keresztül válhatnak valósággá. Megfelelő körülmények között minden kívánság megvalósulhat. Minél erősebb a vágyban lévő érzés, annál gyorsabb a megvalósulás. Azonban, ha valaki felelőtlenül olyat kívánna, ami Isten bármely gyermekének kárt okozna, vagy a teremtett világ bármely részén zavart keltene, az saját életében váltja ki azok megvalósulását.

A Szeretet Törvénye ellen a legnagyobb vétek az a sok-sok zavaró és pusztító gondolat és kívánság, amely szinte folyamatosan áramlik az emberiség jelentős része felől. Ezek okozzák világunkban a bajok legnagyobb részét. Ma az emberi gondolkodást a saját maga által létrehozott korlátok akadályozzák; féli, vagy nevetségessé teszi, amit nem ért, sőt tudatlanságból azt mondja, hogy amit nem ért, az lehetetlen. Bizonyos dolgok, bizonyos emberi körülmények között megvalósíthatatlannak tűnnek, de az ember isteni része számára semmi sem lehetetlen. Minden igaz szándékban benne van a beteljesedéshez szükséges erő. Minden vágy, melyet bölcsesség és jóakarat hoz létre, áldást áraszt az egész teremtett világra. Az életenergia helyes felhasználásának és az összhangnak alapja a szeretet. Aki szeretet nélkül akar élni, annak keserű az élete, és nem sokáig marad meg. A szeretet a Tökéletesség megnyilvánulása, és békességet, örömöt hoz minden teremtmény számára. Emberek! Óh, emberek! A földi mennyországot csak elég szeretet hozhatja vissza.

A Jónak egyetlen forrása van, az Isten. Az Egyénben lévő Isteni Erő felismerése, megbecsülése, tudatos irányítása és építőileg való használata vezet a tökéletesedés felé, valamint minden földi akadály legyőzéséhez, sőt a természeti erők tudatos irányításához is. E szint elérése függ:

először: a bennünk lévő Isteni-rész tudomásul vételétől,

másodszor: az érzések tökéletes egyensúlyban lététől – minden körülmény között,
harmadszor: az erővel való visszaélés minden kísértése fölé emelkedéstől. (A jó szándéktól.)

E szint elérése a legtöbb ember számára túl nehéznek tűnik, mivel évszázadokon keresztül abban a tévhitben éltek, hogy az Istentől külön is lehet létezni. Ugyanakkor miden nap minden percében használják az Isteni Életet, az Isteni Erőt és Tevékenységet mindenben, amire gondolnak, anélkül, hogy ezt felismernék. E tények tudatos, őszinte beismerése és jó irányba fordítása szabadítja fel a Teljes Erőt a megváltozott egyénen keresztül. A siker elérésének eredményessége attól függ, hogy mennyire állandósul, mennyire mélyül a bennünk lévő Isteni résszel való egységünk érzése és tudata.

A jó szándék, az igaz vágy az ima legmélyebb formája. A gondolat az egyedüli erő a világegyetemben, ami oly rezgéseket hoz létre, ami által életünkben és világunkban mindaz létrejöhet, amit akarunk, amire összpontosítunk. A gondolatok és érzések élő, lüktető erők. Ha az emberek láthatnák a saját gondolataik, érzéseik, szavaik és cselekedeteik által kiváltott, elindított erőket, melyek a világűrbe érve ott felgyülemlenek, s visszatérve a földre megvalósulást nyernek, nagyon megfontoltak lennének. Minden egyén minden pillanatban az Isteni Életerő tökéletességét kapja. Ugyanakkor bizonyos erőket bocsájt ki magából a világmindenségbe. A belőlünk kisugárzó erő hozzá hasonló erőket vonz magához és sugároz vissza az egyén életébe, mert a világegyetemben a körforgás Törvénye szerint történik minden. Saját magunk határozzuk meg a ránk ható erők milyenségét, akkor, amikor egy gondolattal vagy érzéssel építő vagy romboló erőt indítunk útjára, ami előbb-utóbb hozzánk visszatér.

A gondolatok képpé alakítása (képzelet, látomás) – Isten adománya. Amikor valaki tudatosan képzeli el (alakítja képpé) vágyainak beteljesedését, akkor a legerőteljesebb módot használja ahhoz, hogy óhaja látható, tapintható valósággá váljon. A világegyetemben olyan forma nem is jöhetett létre, melyet valaki, valamikor gondolatban tudatosan el nem képzelt. Minden gondolatban benne van az ötlet megvalósulásához szükséges kép. A következő gyakorlat által fejleszthetjük képzelőerőnket, valamint annak tudatos ellenőrzését és irányítását.

Első lépés: szilárdan eldönteni, hogy milyen terv vagy kívánság nyerjen megvalósulást. Ez legyen építő, tisztességes és fontos. A vágyat létrehozó indító erő őszinte elemzése lényeges. Nagy különbség van például a vágy és az étvágy között. Az étvágy csak testi megszokás, melyet bizonyos szervek hoznak létre. A tiszta vágy annak az isteni tevékenységnek része, melyen keresztül létrejönnek, fennmaradnak, tökéletesednek a különböző jelenségek.

Második lépés: a tervet szóban is el kell ismételni (a magunk számára), közben összpontosítva figyelmünket. Ezután írjuk is le a tervet.

Harmadik lépés: szemeinket becsukva képzeljük el, hogy tervünk, vágyunk a lehető legtökéletesebb formában valósul meg. Majd elmélkedjünk azon, hogy a képzelőerő Isten adománya. Naponta gyakran olvassuk el leírt tervünket, vagy óhajunkat, de lefekvés előtt feltétlen, mert a képzelet ereje akkor tudja befolyásolni a tudatot a legkedvezőbben. Jól átgondolt tervünket, óhajunkat ne mondjuk el másoknak. Számtalan vágy, törekvés, elképzelés hiúsult meg azáltal, hogy az ismerősök barátok gondolatai, érzelmi világa módosította a jó szándékú megvalósítandó tervet. Isten mondotta: „Legyen világosság!" És világosság lett. Ennek a hatalmas Istennek erejéből benned is van, s ha ezt igazán felismered, megérted és tudatosítod, akkor az isteni erő rajtad keresztül is megnyilvánulhat.

Emlékezz arra, hogy a vezetés joga tartósan csak annak adatik meg, aki először megtanult engedelmeskedni az örök isteni törvényeknek. Emelkedett mesterré az a személy válik, aki öntudatos törekvéssel elég szeretetet és erőt tud gerjeszteni saját magában ahhoz, hogy az emberi kötöttség béklyóitól megszabadulva teljes szabadsággal járja az Isteni Utat, s ezáltal bizalmat nyert az isteni erők használatára.

Az a mondás, hogy „Sok a meghívott, de kevés a választott" – nagyon igaz. Mindenki kapja a hívást, de kevesen ébrednek magukra, kevesen ismerik fel valódi énjüket, kevesen ismerik fel azt az örömet, melyet isteni részük nyújt. Nem látják, és nem hallják meg az Isteni Fény hívó szavát, amely örökkön-örökké hív mindenkit az Atyához. Emberek! Óh, Emberek! Adjatok hálát az életért, a szeretetért, mely felétek árad minden pillanatban, minden órában, nap-nap után, évről-évre. Ezt az élményt magatokénak mondhatjátok, de tudni kell, hogy mindez a Mindenható Istentől árad felétek, aki az Élet, a Fény, a Szeretet, és minden Jó Forrása. Az örök ifjúság az emberi testben lévő Isteni Láng függvénye. A szellem és a test fiatalságát csak azok tudják tartósan megtartani, akik elég erősek ahhoz, hogy minden zavart kizárjanak életükből. Ezzel a tökéletesség kifejezői és fenntartói lehetnek.

Élet mindig volt, és mindig lesz. Az életet elpusztítani nem lehet. A szellemi és testi világ különböző tevékenységein keresztül a formák felbonthatók, vagy ideiglenesen megszűntethetők, de csak a formák. Az egyén öntudata örök. Ifjúság, Szépség, Tökéletesség annak az Isteni Szeretetnek következménye, mely teremtményei felé árad állandóan. Minden egyénben megvan az erő és lehetőség arra, hogy fenntartsa és növelje a teremtés eme csodálatos tevékenységét. Az Istenadta szabad akarattal való visszaélés következménye az a sok akadály, iga, mely az egész emberiséget akadályozza a teljes kifejlődés elérésében. Isten minden olyan gyermeke, akinek tudatosul az isteni jelenlét szívében, aki átérzi annak jelentőségét, és naponta többször gondol arra a valóságra, hogy ő az isteni erő részese, - annak egész lényét úgy feltölti fénnyel és mennyei erővel, hogy zavaró hatások nem is tudnak érvényesülni, és az egyén szabaddá válhat. Valójában csodák nincsenek, mert minden törvényszerűség szerint történik.

Az élet valóságának helyes értelmezésekor minden jelenség, mely csodának tűnik gondolkodásunk mai állása szerint – oly természetes élmény lesz, mint a szavak formálása az Abc-t ismerő számára. Az emberiség legnagyobb koponyáinak tudása úgy viszonyul belsőnk isteni bölcsességéhez és erejéhez, mint a kisgyermek értelme a legnagyobb tudósokéhoz. Testvér! Te a Teremtő megnyilvánulása, a tudatos élet, a szeretet és fény lángja vagy. Minden kétséget vagy félelmet vess el, mert csak azután teljesedhetnek őszinte vágyaid. Az eredmény megvalósulását ne kösd időhöz. Az Emelkedett Élet alaptörvényei állandóak, ezeket meg kell tanulnunk. Többek között létezik: az Egy Törvénye, a Szeretet Törvénye, az Egyensúly (összhang) Törvénye, a Körforgás Törvénye, a Tökéletesedés Törvénye. Amikor az emberiség valóban megismeri az Igazságot, és azt beépíti életébe, akkor minden pusztító tevékenység megszűnik a Földön. Mindenki saját maga határozza meg sorsát. Csak azt kaphatjuk meg, amiért teszünk is valamint. Csak a Mindenható Isten nagy !

Orosz László

000.png

 

poA XX. századi magyar egyház egyik legragyogóbb csillaga, Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858. október 10-én. Atyja – Prohászka Domokos – morva pénzügyi kistisztviselő, anyja – Filberger Anna – a nyitrai pékmester lánya volt. A családtagok egymás között németül beszéltek. Prohászka Ottokár később elsajátította a magyart, a szlovákot, a latint, de tudott franciául, görögül, héberül, és megpróbálkozott az angollal is. Apja gyakori áthelyezései miatt gyakran váltott iskolát: Rózsahegyen, Losoncon, majd Nyitrán a piaristáknál, Kalocsán a jezsuitáknál tanult, 1875-ben kispapként Esztergomban érettségizett. Tehetségére felfigyeltek elöljárói. Simor János prímás Rómába küldte. Hét évre a Collegium Germanicum-Hungaricum lakója és a Gregoriana egyetem hallgatója lett. 1881. október 30-án ott szentelték pappá. 1882-ben tért haza filozófiai és teológiai doktorátussal. Főpásztora az esztergomi szemináriumba vezényelte, ahol huszonkét esztendeig dolgozott. A kis szeminárium görög-latin tanárából lassan a dogmatika professzora, majd az egész intézményt megújító lelki vezetője lett (1890). Forradalmasította a hazai papnevelést.

Esztergomban vált a sajtó segítségével a századvégi magyar katolikus megújhodás programadójává. Publikált a Magyar Sion és az Alkotmány hasábjain, útjára indította az Esztergom című lapot, később megszervezte a Katolikus Sajtóegyesületet. A szociális kérdések különösen érdekelték: magyarra fordította XIII. Leó Rerum Novarum című enciklikáját, időtálló bírálatot írt Marx Tőkéjéről. Világosan látta: ha nem születik az Egyház vezetésével megoldás a szociális feszültségek leküzdésére, akkor teret nyer az ateista, erőszakos baloldal, mely minden értéket elsöpör. Ez a politika felé terelte: szenvedélyes cikkeket írt, és képviselőválasztáson is indult. Prohászka Ottokárt a katolikus társadalom nagy része szónokként és lelki vezetőként ismerte és szerette meg. 1904-ben a budapesti egyetem hittudományi karának dogmatika professzora lett. Teológiai munkásságára az egyetem már az 1890-es években felfigyelt. A „Diadalmas világnézet” legegyénibb hangvételű műve: a XX. század világában keresi a kereszténység helyét, apologetikus hangvétellel elhatárolódva a kor divatos eszmeáramlataitól.

Ferenc József 1905. október 17-én nevezte székesfehérvári püspöknek. December 11-én erősítette meg a döntést X. Piusz pápa, aki karácsonykor Rómában püspökké szentelte. Prohászka székét 1906. január 21-én foglalta el. Püspökként is megmaradt puritán embernek. Ellenfelei 1911-ben néhány művét indexre tetették, ő Róma döntésének fejet hajtott.

A főpásztorúság visszasodorta Prohászkát a politikához is. Automatikusan a főrendiház tagja lett. A világháborút követő új társadalmi berendezkedést érdeklődéssel figyelte. 1920-ban nemzetgyűlés képviselői feladatot vállalt, mert aktívan részt akart venni a keresztény magyar állam kiépítésében, de hamarosan visszavonult. A budapesti Egyetemi-templom szószékén csapta meg a halál szele 1927. április 1-jén prédikáció közben, a következő napon a szomszédos Központi Papnevelő Intézetben elhunyt. Országos gyász kísérte temetését. 1938 óta az emlékére emelt székesfehérvári templomban nyugszik.A XX. századi magyar egyház egyik legragyogóbb csillaga, Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858. október 10-én. Atyja – Prohászka Domokos – morva pénzügyi kistisztviselő, anyja – Filberger Anna – a nyitrai pékmester lánya volt. A családtagok egymás között németül beszéltek. Prohászka Ottokár később elsajátította a magyart, a szlovákot, a latint, de tudott franciául, görögül, héberül, és megpróbálkozott az angollal is. Apja gyakori áthelyezései miatt gyakran váltott iskolát: Rózsahegyen, Losoncon, majd Nyitrán a piaristáknál, Kalocsán a jezsuitáknál tanult, 1875-ben kispapként Esztergomban érettségizett. Tehetségére felfigyeltek elöljárói. Simor János prímás Rómába küldte. Hét évre a Collegium Germanicum-Hungaricum lakója és a Gregoriana egyetem hallgatója lett. 1881. október 30-án ott szentelték pappá. 1882-ben tért haza filozófiai és teológiai doktorátussal. Főpásztora az esztergomi szemináriumba vezényelte, ahol huszonkét esztendeig dolgozott. A kis szeminárium görög-latin tanárából lassan a dogmatika professzora, majd az egész intézményt megújító lelki vezetője lett (1890). Forradalmasította a hazai papnevelést.

Esztergomban vált a sajtó segítségével a századvégi magyar katolikus megújhodás programadójává. Publikált a Magyar Sion és az Alkotmány hasábjain, útjára indította az Esztergom című lapot, később megszervezte a Katolikus Sajtóegyesületet. A szociális kérdések különösen érdekelték: magyarra fordította XIII. Leó Rerum Novarum című enciklikáját, időtálló bírálatot írt Marx Tőkéjéről. Világosan látta: ha nem születik az Egyház vezetésével megoldás a szociális feszültségek leküzdésére, akkor teret nyer az ateista, erőszakos baloldal, mely minden értéket elsöpör. Ez a politika felé terelte: szenvedélyes cikkeket írt, és képviselőválasztáson is indult. Prohászka Ottokárt a katolikus társadalom nagy része szónokként és lelki vezetőként ismerte és szerette meg. 1904-ben a budapesti egyetem hittudományi karának dogmatika professzora lett. Teológiai munkásságára az egyetem már az 1890-es években felfigyelt. A „Diadalmas világnézet” legegyénibb hangvételű műve: a XX. század világában keresi a kereszténység helyét, apologetikus hangvétellel elhatárolódva a kor divatos eszmeáramlataitól.

Ferenc József 1905. október 17-én nevezte székesfehérvári püspöknek. December 11-én erősítette meg a döntést X. Piusz pápa, aki karácsonykor Rómában püspökké szentelte. Prohászka székét 1906. január 21-én foglalta el. Püspökként is megmaradt puritán embernek. Ellenfelei 1911-ben néhány művét indexre tetették, ő Róma döntésének fejet hajtott.

A főpásztorúság visszasodorta Prohászkát a politikához is. Automatikusan a főrendiház tagja lett. A világháborút követő új társadalmi berendezkedést érdeklődéssel figyelte. 1920-ban nemzetgyűlés képviselői feladatot vállalt, mert aktívan részt akart venni a keresztény magyar állam kiépítésében, de hamarosan visszavonult. A budapesti Egyetemi-templom szószékén csapta meg a halál szele 1927. április 1-jén prédikáció közben, a következő napon a szomszédos Központi Papnevelő Intézetben elhunyt. Országos gyász kísérte temetését. 1938 óta az emlékére emelt székesfehérvári templomban nyugszik.

Forrás : székesfehérvári katolikus honlap

 

000.png

 

Író és közéleti újságíró, a két világháború közötti szellemi élet nagy alakja.
Móricz Zsigmond így vélekedett róla:
„Én mellette élek és állok és tisztelettel mondom, hogy megismertem Szabó Dezsőnek három érdemét:
 
Első az, hogy megnyílt szemű ember ő, aki új fényekben és elrendezésekben látja a magyar igazságot.
Második az, hogy az ifjúság barátja ő, és senki sem tett többet, hogy a szakadatlanul sarjadó ifjúság az előző generáció ajkáról kapja élő szóban s élő hatásban a magyar igazságot.
Harmadik, hogy az ő magyar igazsága valósággal világító őrtorony (…).”

 

Szabo_Dezso-emlek_Gellert-hegy_2006_szeptember_14_008v1_600x600.jpg

Szevátiusz Tibor alkotása a Gellért-hegyen.

 

000