Mindenki ismeri a történetet: miután Árpád magyar népe hazajött a Kárpát-medencébe a fejedelem és a vezetők országgyűlést tartottak. Az országgyűlés egyik régi magyar neve SZER. A vidék ahol találkoztak ma is őrzi ezt a nevet: SZER-PUSZTASZER-ÓPUSZTASZER Az országgyűlésen összejöttek Árpád fejedelem vezetésével a törzsfők, a 108 nemzetség fő, bírák, táltosok, valamint a résztvevők kísérete. Ehhez hozzá kell számítani az őröket, a futárokat, az élelmezést biztosító személyzetet, lovászokat, valamint a katonai egységeket. Több száz személynek, 500-600 lónak, sátraknak, szekereknek kellett biztosítani megfelelő helyet, ellátást, szállást. A több száz személynek ivóvíz kell, a több száz lónak ivóvíz és tágas zöld legelő, takarmány. A sátraknak, szekereknek lehetőleg sík vidék. Mindezt megtalálták Pusztaszer közelében, közel a Tiszához. Ugyanezt meglelték volna máshol is tehát egyéb tényezők is közrejátszhattak a megfelelő hely kiválasztásánál. Ilyen négyjelentésű esemény előtt Árpád fejedelem valószínűleg összehívta tanácsosait, bölcseit, a tudós táltosokat, fürkészőit, a csillagnézőket, a szertartás mestert, katonai tanácsadóit, mindenkit akire szüksége lehetett a hely kiválasztása, biztosítása és az esemény sikeres lebonyolítása érdekében. A többiek meghallgatása után a végső szót ő mondta ki, de a kérdést több oldalról kellett megközelítenie. Több mindent kellett figyelembe venni:

1. Az időjárást szempontjából a megfelelő időpont kiválasztása.

2. A helynek víz közelében kell lenni, mivel

• Embernek, állatnak ivóvízre van szüksége.

• A főzéshez víz kell.

• A folyó vagy tó biztosíthatja az étkezéshez szükséges halat.

• A kb. egy hónapig tartó táborozás alatt állandóan tisztálkodni - mosakodni, fürdeni, mosni - kell.

3. A lovaknak - az abrak mellett - bőséges legelő szükséges.

4. Táborozásra alkalmas, lehetőleg sík vidék kiválasztása ajánlatos.

5. A tábor élelmezésének biztosítására vadászati lehetőségnek kell lenni.

6. Szer tartására csak a táltosok által kiválasztott szent hely alkalmas, ahol az égi és a földi erők összhangban találkoznak.

Pusztaszer környéke e követelmények mindegyikének megfelel. Még az a tulajdonsága is számottevő, hogy a Kárpátok gyűrűjének egyik központi fekvésű területe. Mindez fontos lehetett Atilla király idejében is, mert több kutató azt állítja, hogy itt volt a hunok nyári fővárosa. Atilla hatalmas birodalmának központjául pont ezt a vidéket választotta. E kérdés még nincs véglegesen eldöntve, mivel Cegléd, Szolnok, Hódmezővásárhely és több más helység tart igényt erre. Úgy tűnik, hogy Árpád fejedelem idejében azt a felfogást vallották a bölcsek, hogy Szer környékén állhatott Atilla király nyári fővárosa.

Ez döntő tényező lehetett abban, hogy a hazatérő magyarság itt tartotta meg a híres országgyűlést. Ezzel hangsúlyozva, hogy Árpád fejedelem Atilla király uralmának jogos folytatója: Ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy Anonymus szerint Árpád sokat adott e tény hangsúlyozására, hiszen magát Atilla leszármazottjának tartotta. "Atilla (Atthile)...ivadékából származott Árpád fejedelem" - mondja Anonymus (46. rész). Ugyanezt állítja a képes krónika is (1358-ban), ahol Árpád fejedelem Etele király leszármazottja (26. oldal) és a "magyarok vagy hunok, latinul pedig hungarusok ismét benyomultak Pannóniába." A 28. oldalon: "Árpád 7 vezérrel bejött Pannóniába, de nem vendég módra, hanem hogy örökjogon birtokukba vegyék a földet." A 29. oldalon ezt megerősíti: "Visszaadta az Úr a magyaroknak Pannóniát." (Képes Krónika, Geréb László fordítása, Magyar Helikon, 1971) Az 1543-ban megtalált régi krónikánk, a "Magyarok Története" szerint, Atilusz (Atilla) király fia Csaba királyfi, akinek egyenes leszármazottja Árpád fejedelem. E krónikában említett levélben Árpád azt írta, hogy "...ez az ország a mi örökségünk" (176-177 rész).Bölcs uralkodó lévén Árpád fejedelem ő tudatosan még külsőségekben is hangsúlyozni akarta a az a tényt, hogy itt megszakítás nélkül folytatódik őseink uralma, felfogása. Ezért töltött el bizonyos időt Atilla király Buda környéki kő palotájában is és ezért választhatta a Pusztaszer környéki szent helyet is a nagy országgyűlés, a SZER számontartásaink a természetben áramló különböző erők ismerői voltak. Ismerték azok természetét, így megtudták különböztetni káros vagy hasznos voltukat. A földben, vagy a légben áramló ártónak gondolt erőket elkerülték. Oda sem épületet, sem sátrat, vagy tábort nem helyeztek. A hasznos erők áramlásának sodrában alakítottak ki szent ligeteket, templomokat, gyógyító helyeket - azok természete szerint. A jó erőknek több fajtáját ismerték és hasznosították. Van olyan energia amelyik a szellemi tevékenységet serkenti. Némelyik dalra fakaszt, vagy ihletet ad, más nyugalmat, kiegyensúlyozottságot hoz létre. Van amelyik kedvezően befolyásolja az emberek közötti jó viszony kialakítását, összhangot teremt, ezért kiválóan alkalmas közös, csoportos dolgok intézésére. Ilyen hely Pusztaszer egész környéke is sok kilométeres körzetben. Van olyan erőhatás is, amely a testi dolgok felerősítését, felhangolását segíti. A régi magyarok idejében e tényezőknek ismerete, hasznosítása a táltos tudományok közé tartozott. Ezek az energiák ma is léteznek, és különböző helyeken, különböző formában nyilvánulnak meg, legtöbbször észlelhetően. Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy bizonyos helyeken kellemesen érzi magát, más helyeken feszültség, nyomott hangulat, közöny stb. jelentkezik. Ennek természetesen több oka is lehet. A táj, a magasság, a levegő minősége, oxigén tartalma, a légnyomás, hőmérséklet, páratartalom stb. Az egyik kiváltó ok, a hely sugárzásrendszerének minősége.

A Kárpát-medence Földünk egyik olyan áldott helye ahol főleg teremtő, gyógyító, összhangot létrehozó, jó erők nyilvánulnak meg. Ez megmutatkozik az ott termett növények minőségében, a hely gyógyító hatásában, az emberek alkotó készségben. Történelmi Magyarország egész területe igazi szent hely, mivel a Mindenható megáldotta a legcsodálatosabb dolgokkal. Mindaz aki ezt felismeri, megvallja, ezt megbecsüli és védi, az összhangba kerül az Isteni Erővel, a Természettel, társaival, önmagával. Egyre többen találnak önmagukra, ezért egyre több lesz a természetvédő, hagyományőrző, mélyen Isten hívő felvilágosodott magyar. Aki nem hagyja magát sem beugratni, sem közönybe süllyeszteni és aki mindig tudja, hogy mit kell tenni.

Egyre többen ismerik fel, hogy a Kárpát-medence a magyarság őshazája, és az égiek népünket bízták meg annak gondozásával. Elődeink vállalták e megbízatást és a magyarság minden nemzedéke helyt állt a haza védelmében. Itt tartósan mindig a mi népünk élt, évezredek óta. Elszaporodtak és innen kiáradtak sokfelé, majd később több hullámban hazatértek egyes részeik. Igy jött haza Atilla királyunk népe is, mert tudták, hogy elődeinek egy része innen származott el a világ sok részébe. Atilla, aki több mint 1500 évvel ezelőtt Eurázsia nagy részének ura volt - bárhová helyezhette volna fővárosát, s mit választott? - természetesen elődeinek szent helyét a Kárpát-medencét. Ez a Duna, Tisza, Maros, Szamos, Dráva, Száva, Sajó, Körösök, Berettyó, Hernád, Rába, Rábca, Nyitra, Ipoly, Temes, Bug, Szeret folyók csodálatos vidéke. Mindez magyar föld még akkor is ha némelyik részét rosszakaratú hatalmak elrabolták tőlünk és még ma is megszállva tartják.

Aki hisz az igazságban az viszont tudja, hogy ez az állapot átmeneti és tudja, hogy előbb, vagy utóbb Magyarország egysége újra helyre áll. Ebben hinni kell és ezért kell dolgozni minden békés, törvényes eszközzel. Ezért kell imádkozni minden nap. Imádkozni kell, de az ima egymagában nem elégséges. Gyakorlati, okos, törvényes tettekre van szükség, de önmagában az sem elég. A jó eredmény eléréséhez mindkettő együtt szükséges. Az okos, kitartó munkának az ima adja meg a helyes irányt. A földi ember és az égiek összehangolt, tudatos, közös tevékenysége hozhat kedvező eredményt. A ránk eső munkának alapvető részét képezik a következő sürgős tennivalók:

1. Hazánkban meg kell szüntetni a magzatelhajtást.

2. Ne káromkodjunk (a magyar nyelv bölcselete szerint a káromkodás kárt okoz.)

3. Ne átkozódjunk (mindenki megfigyelhette, hogy ez legtöbbször visszatér elindítójához.)

4. Csökkentsük az iszákosságot.

5. Szabaduljunk meg minden káros szenvedélytől. (A szenvedések egyik okozói a szenvedélyek)

6. Nem majmoljuk az idegeneket (sem "zenében", sem viselkedésben, öltözködésben, beszédben, vagy gondolkodásban.)

7. Minden magyar tekintse testvérének a másik magyart.

8. Védjük meg egymást minden rossztól.

9. Éljünk becsületes, tiszta, hasznos, egyszerű életet.

10.A jó, égi erőket tekintsük szövetségeseinknek és dolgozunk velük együtt.

11.Ápoljuk szent hagyományainkat.

12.Őrizzük meg a magyar nyelv tisztaságát.

13.Hazánk érdekét helyezzük minden idegen érdek fölé.

14.A magyar gyermekáldás növekedése Magyarország jövőjének egyik biztosítéka.

15.Szavazni nem csak jog, de kötelesség is. Mindenki szavazzon és választáskor csak rátermett, magyar érdeket képviselő személynek adjunk hivatali megbízást.

16.Járjuk mindig az Isteni Utat.

A pusztaszer környéki ősi országgyűlésnek nagy jelentősége volt és van. Itt rendezték el az ország ügyeit, a külső és belő határokat, a közigazgatási rendszert, az ország közös védelmét. A törzsek és egyének jogait és kötelességeit, a hagyományok őrzésének módját és főleg a nép jólétének biztosítását. Itt kellett egyeztetni a már itt élő őshonos magyarság és népünk hazatérő részének érdekeit. Itt sok százezer magyar életét, jövőjét érintő kérdésekről kellett dönteni.

A SZER részletes lezajlásáról keveset tudunk. Ésszerű feltevés szerint az ünnepélyes megnyitás SZERDAI napon történhetett. Valószínűleg karikás ostor csattintásokkal és boróka fenyő füstölővel tisztították meg a tanácskozás környékét minden nemkívánatos erőtől. Ezután ökörszarvból készült hatalmas tülkök hangjai hívták össze a küldötteket  A hívogató szertartás közben a szalagokkal díszített mély hangú tülköket a világ négy fő égtája, valamint az ég felé fordulva fújták meg. Ezek erőteljes hangja nagy távolságra is eljutott.

Ezután összehangolt dobok bizonyos ütemének elhangzása közben gyülekeztek a tanácskozás résztvevői. Közben több hatalmas tábortűz lobogott, melyre a táltosok időközönként borókafenyő magvait és egyéb tisztító növényeket szórtak. Minden résztvevőnek két tűz között kellett áthaladnia. Ez a tisztítási szertartás része volt. Ennek szerepe az egyén erőterének megtisztítása volt az esetleges odaragadt káros erőktől. (Ez tulajdonképpen az eredeti tűzkeresztség.)

A bevonulókat táltosok sorfala fogadta, akik a résztvevőket fehér nyírfa zöld hajtásaival érintették meg. A nyírfa ágait időközönként az élet vizébe, szentelt vízbe mártották, hogy a zöld levelekre vízcseppek ragadjanak, amivel meghintették a küldötteket. Ez volt a víz általi tisztulás szertartása (az eredeti vízkeresztség.) Az így megtisztult résztvevők ezután fából készült díszkapun haladtak át a tanácskozás területére. A díszkapun fontos jelképek voltak kifaragva. A Nap, a Hold, csillagképek mellett virágok, napkereszt és egyéb jelképek voltak láthatók ízléses összhangban elrendezve. Itt zene fogadta az érkezőket, fúvós, ütős, húros hangszerek dallamos, szép, lélekemelő zenéje. Amikor már mindenki helyén volt a kör alakúra kiképzett területen, akkor jelezték, hogy mindenki álljon fel. Ekkor bevonult Árpád fejedelem vezérei kíséretében.

Ezután következett a SZEREK TARTÁSA, mely abból állt, hogy a törzsek, nemzetségek ősi jelvényeit, zászlait ünnepélyes módon, díszruhás SZER TARTÓK hozták be és kijelőlt helyekre állították fel. A jelképek között látható volt a Nap Korong, oroszlán, turul, medve, vaddisznó, sólyom, holló, rozsomák stb. A zászlók között volt fecskefarkú, négyzet alakú, háromszögletű és szinte minden szín képviselve volt. A fejedelem piros-fehér csíkos zászlója előre került, mellette volt egy turulos és oroszlános zászló.

A kör alakú tanácshely külső peremén faragott oszlopok álltak, melyeken a törzsek címer pajzsai voltak elhelyezve. (Minden címer pajzs életnagyságú volt.) A belső körben pedig alacsony oszlopokon fáklyák égtek. Nagyszerű látványt nyújtott a feldíszített, fellobogózott tanácskozási terület, a SZER területe. Közös ének következett, majd a fehérhajú vénséges-vén főtáltos imája, áldása után Árpád nagyfejedelem nyitotta meg az országgyűlést, a történelmi fontosságú SZERT. Árpád fontos beszéde után a vezérek felálltak és mindegyikük meggyújtott egy-egy kis fáklyát az oszlopokra helyezett fáklyák tüzénél. A tanácstér közepén kövekből kirakott köralakú keretben - mely a Kárpátok gyűrűjét jelképezi - hasábfák voltak összerakva 'A' betű alakban. Minden vezér a kezében lévő kis fáklyával a kő-körhöz lépett és fáklyáját elhelyezte a farakás tövében. A sok kis fáklya tüze meggyújtotta a fa hasábokat és a sok kis láng egy hatalmas lángnyelvvé egyesülve lobbant a magasba. Megszólalt a zene és küldöttek meghatottan, kézfogással pecsételték meg a szövetség megvalósulását. Ezután Árpád felesége és a vezérek feleségei vendégül látták a küldötteket.

Étkezés közben szép zene szólt, majd csengő hangú népi énekesnők dalolták az ország különböző részeiben ismert dalokat. Ezután regösök következtek hősi tettek felidézésével, majd hadi játékokra került sor. (Kardvívás, nyilazás, birkózás, lovaglás, pányva vetés stb.) Eltelt az első nap, amelyet még kb. 30 követett, ahol megbeszélték az ország minden fontos ügyét. Ez a SZER kb. egy hónapig tartó szer szavunk ősrégi magyar szó. Fontossága miatt külön tanulmányt érdemel, hiszen több mint ötven szavunk része a SZER. Ezek közül néhány: SZERTARTÁS, SZERETET, SZERDA, SZERZŐDÉS, SZERVEZ, SZÉPSZERÉVEL, SZERENCSE, SZERZŐ, SZERSZÁM, SZEREL, SZERTÁR, SZERELMES, RENDSZER, SZEREP, SZERZETES... és több tucat más szavunk. Földrajzi nevekben is előfordul, ilyen a SZERDAHELY, PUSZTASZER, CSÍKSZEREDA, SZERÉMSÉG, SZERET folyó stb. Ősi SZER szavunk más nyelvekhez is eljutott. Ilyen az angol SERVICE (szolgálat, szolgáltatás), SERMON (Istentisztelet, szent beszéd), CEREMONY (szertartás) stb. szavak. Megjegyzendő, hogy szittya-magyar szavak sokasága került Eurázsia nagyon sok nyelvébe. A SZER ünnepélyes megnyitásának itt leírt módozata feltevés, de ésszerű feltevés. Ennek alapját képezték:

1. Magyar hagyományok fennmaradt emlékei.

2. Görög, római és egyéb feljegyzések (pl.:Priscos).

3. Rokon népek szokásai (Kaukázus vidéke).

4. Mai, keleti főleg koreai, kínai, perzsa történelmi filmek, melyek érintik a szittyák, hunok életmódját.

5. Nyugati krónikák (pl.: a St. Galleni történet).

6. Régi magyar krónikák.

Az így kialakult kép megközelítheti a valóságot. Nagy jelentőségű az a tény, hogy Árpád nagyfejedelem és vezérei Pusztaszer környékén tartották ezt az országgyűlést. Ők szent helyként kezelték ezt a vidéket, első sorban Atilla király iránti tiszteletből. Valószínűleg táltosok azt is tudták, hogy már Atilla számára is szent volt ez a föld.

Orosz László