Szegvár - Tűzköves vidékén találták meg a magyar ősműveltség egyik legnagyobb lelőhelyét, melynek feltárt része 11 hektár. A magyar múltnak ezt a szakaszát "Tiszai műveltség" néven tartja számon a régészet. A Szegvár - Tűzköves környéki leletek kora kb. 5600 - 7000 év. Itt a lakóházak mellett korai templomainkat is megtalálták. E vert falú szentélyekben vallási tárgyak, szobrok, edények kerültek felszínre, némelyiken jelképekkel, sőt írásjelekkel. Az itt talált kb. 5600 - 7000 éves tárgyak sok meglepetéssel szolgáltak.

wp1fc14342_06.pngAz egyik talpas tál belsejébe egyenlőszárú Napkeresztet festettek fehér festékkel. Feltűnően ízléses az az agyag kehely, amelyben valószínűleg gyógyító italt tartottak. Ezen a kelyhen nem a díszítést szolgáló 2X6 pont fedezhető fel. Az egyik hat pontos csoport a kehely külső, felső pereménél, a másik a kehely külső aljánál található. Feltevés: elődeink a hatos számot alkalmazták, amikor valaminek a HATÁSÁT akarták fokozni, hiszen a HATÁS szó töve HAT.(Lehet, hogy a sumér eredetű dobókocka hat oldala, illetve a rajta lévő pontok hátterében is ez áll) A (feltehetően gyógyító) kelyhen hat-hat pont található. Ez kimondva HATHAT, tehát a gyógyhatást növelheti (kétszeresen). Az talán már túl merészen hangzik, hogy ez azt is jelenti, hogy az őslakosság már akkor is magyarul beszélt. E feltevésre a pontos választ további bizonyítékok felszínre kerülése fogja megadni. Egy biztos, az hogy a Pusztaszer környéki régészeti leletek a magyar ősműveltség jelentős részét képezik. A Tiszai-műveltség, a Kőrös-műveltség, a Bükki-műveltség stb. mind-mind hazánk sok ezer éves műveltségének ősi központjai. A Pusztaszerhez közeli Szegvár- Tűzköves környéki ásatásoknál került elő az u.n. "Sarlós Isten" híres szobra is. Ez a terület már kb. 7000 évvel ezelőtt gabonatermő vidék volt. Megtermett itt az árpa, búza, rozs, zab. Az itt élő ősünk házakat épített, falvakat létesített, templomokat, szentélyeket állított, szerszámokat készített, vetett, aratott, dolgozott, imádkozott, alkotott. Műveltségük kimagasló voltát szép edényeik, szobraik is mutatják. A szentélyekben lévő tárgyakon rovás jeleket találtak, feltehetően hálaadó szöveggel, imával.  

Ezért hívja a U.C.L.A. régésze, Maria Gimbutas el jeleket "SZENT ÍRÁS"-nak. Hazánk ezen részének fejlett ősműveltségéről László Gyula régészünk is írt. (Vértesszőlőstől Pusztaszerig, Gondolat Kiadó, Budapest, 1974., 71. oldal.) Érdemes odafigyelni: "Amiként a szellemi élet rejtett titkait is felfedezte az ásató és megfigyelő, akként szerzünk ismereteket a gabona aratásának és tárolásának módjáról, a len feldolgozásáról, a kobaktökből készült edények használatáról, s a falusi élet minden korabeli, apró részletéről. A falusi ember a tűzkövesi ásatások leletei között valósággal “otthon érezheti magát”, úgyszólván mindent megtalál itt, amit ő maga is használ mindennapi munkája során. A voltaképpeni falusi élet tehát a tiszai műveltséggel kezdődött az Alföldön”. Tehát itt már nem ősemberről beszélünk, hanem a mai emberről, aki Magyarország e részén 6500-7000 évvel ezelőtt, (sőt már korábban is) hatalmas műveltséget hozott létre. Ennek az ősmagyar műveltségnek sok tárgyi emléke ma is létezik. Ezek egy része a szentesi múzeumban van, más ide vonatkozó tárgy pedig a híres szegedi múzeumban. (Ennek volt igazgatója egy időben Móra Ferenc régész, író.) Ezen a vidéken előkerült ősi emlékek mind bizonyítják e hely fejlettségét, fontosságát, ősiségét. Szentélyek, templomok megléte, írásrendszer ismerete, művészi kelyhek, tálak, szobrok, szerszámok előfordulása mind arról tanúskodik, hogy itt magas szintű szellemi, lelki élet folyt, kiegészülve mezőgazdasági és művészi értékekkel. Atilla király tudósai biztosan ismerték e hely fontosságát, jelentőségét. Ez lehetett az egyik tényező a király nyári fővárosának kiválasztásánál.

wp4d510f4a 06Ezzel jelezve, hogy az ő uralma az előző műveltségek folytatása. A másik lényeges tényező a hely kiválasztásánál, az itteni energia sugárzásának minősége. Ugyancsak jelentőséggel bírt az is, hogy a hely fekvése, a bolygókhoz, csillagokhoz való viszonya kedvező volt. Mondjuk ki végre, hogy e terület elődeink számára szent volt. Árpád nagyfejedelem és vezérei folytatták ezt az általuk ismert hagyományt és SZER -PUSZTASZER-Ó-PUSZTASZER környékén tartották a híres országgyűlést, a SZERT. Ez a hely ma is szent, de különböző érdekrendszerek elárasztották sok, nem odavaló dologgal, mely csökkenti, zavarja a kedvező erők összhangját. Kötelességünk e szent hely tisztaságának megőrzése. Lelki csoportjaink figyelmébe: folyamatos ima őrséggel, szent énekekkel, valamint a magyar gyógyító zenével-, síppal, dobbal, nádi hegedűvel- tisztítsuk, gyógyítsuk, őrizzük, fejlesszük e szent terület építő hatását, erejét. Dobjainkkal kapcsolatban: csak hiteles (felszentelt) és megfelelő hangolású “lelkes” dobot használjunk. A dob üteme legyen összhangban a hely erőterével. A síp, a nádi hegedű dallama ne bánkódó, panaszkodó, vagy elszomorító legyen, hanem tisztító, éltető, lélekemelő, reménységet sugárzó, buzdító és hálaadó. Az országgyűlés pedig minden évben legalább egyszer tartson itt ünnepi ülést.

Szép lenne, ha képviselőink erre az alkalomra különböző korok történelmi, magyar öltözékeiben jelennének meg, vagy szebbnél-szebb magyar népviseletben. A folytonosságot, az együvé tartozást külsőleg is ki kell fejeznünk. Erre az alkalomra az elszakított magyar területek magyarságának képviselőit is meg kell hívni. Történelmi Magyarország területe egy csodálatos földrajzi egység; ez a Kárpát - medence. Nekünk őshazánk, ez szentföld és minden talpalatnyi részét számon kell tartanunk és meg kell becsülnünk.

A Szegvár-Tűzköves környéki ősműveltségen kívül több tucat magyar-földi ősműveltség létezett. Puszta felsorolásuk is több oldalt töltene meg. Példaként néhányat mégis meg kell említeni. Zengővárkony, Tordas, Tatárlaka, Kökénydomb mindenki előtt ismeretes. A Miskolc-Avastető szerszámkészítő műhelye több, mint tízezer éves. Istállókő, Szeleta, és a többi bükki barlanglelet kora több, mint 40,000 év. Istállóskőn találták a 3 lyukú furulyát. A tatai karcolt napkereszt kb. 50,000 éves. Subalyuk a Bükkben szintén hasonló korú. A budi Várhegy műveltsége, Süttő, a bükki Lambrecht barlang, Vértesszőlős leleteinek valódi kora kb. félmillió év. Milyen alapon nevezzük e helyeket a magyar ősműveltség részeinek? Ugyanolyan alapon, ahogyan a Peking melletti ősember leletet kínai ősembernek tekintik; Egyiptom, India stb. ugyanezt teszik és egyiptomi, indiai műveltségről beszélnek. A hazánk területén talált leletek a magyar ősműveltség emlékei. Mindezt csak azért kell megemlíteni, hogy emlékezzünk arra a tényre, hogy a Szegvár-Tűzköves, Zengővárkony, Tordas, Tatárlaka, Kökénydomb leletei nem a legrégebbiek, hanem a legfejlettebbek közé tartoznak. Mai ismereteink szerint még írásbeliségünk kezdeteit is jelzik.

Orosz László

000.png