Tibet első királyainak története jórészt mondai jellegű, mivel ezek szájhagyomány alapján maradtak fönn. Írásba foglalásuk kb. a hetedik században történt meg. A tibeti uralkodók életéből főleg azt jegyezték föl, amivel hozzájárultak a nép szellemi jólétének emeléséhez. Hadi tetteik csak futólag vannak említve. Általában Nyatri Tsanpo-t tekintik Tibet legelső olyan királyának, akit a történelem is megemlít. Egyben ő a Yarlung uralkodóház megalapítója, mely 33 királyt adott Tibetnek. A fönnmaradt mondák szerint Nyatri Tsanpo (nevét többféleképp írják, például:gNah-K’ri-b Tsan-po) szittya (shakya) eredetű volt és megjegyzik, hogy szemei kékes-zöld (türkiz) színűek voltak.Édesapja a szittya nép Licchavi ágából származott, és ő volt Buddha első fejedelmi támogatója. Az közismert, hogy Shakyamuni Buddha maga is szittya származású volt. Nyatri Tsanpo tibeti király édesapjának neve MAGGYAPA. A Yarlung uralkodóház nevét őrzi egy völgy Lhászától délkeletre. A mondák ezt a völgyet tekintik a tibeti művelődés bölcsőjének

Sok ezer évvel ezelőtt a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékére hatalmas műveltséget vitt a sumér nép. Azt tovább fejlesztve a képírás, ékírás, irodalom, csillagászat, mértan, számtan, növénytan, gyógyászat, építészet, mezőgazdaság, oktatás, hitélet stb. területén maradandó eredményeket értek el. Egy idő után belső és külső hódítók alattomos tevékenysége következtében meggyengült, majd megszünt, eltünt a fejlett sumér műveltség. Látszólag. A körülöttük lakó népek (melyek némelyike ellenség volt) kisajátítottak, “átvettek” sok-sok sumer találmányt, többek között az ékírást és a sumér szavakat is. A sumérok után az akkádok, babilóniak, az asszírok, perzsák stb. mind átvették az ékírás használatát és módosították saját elképzeléseik szerint. Ezeken a nyelveken több millió ékírásos tábla került a felszínre ásatások során. Ezek a különböző méretű cseréptáblák sokféle szöveget tartalmaznak. Irodalmi alkotások, dicshimnuszok, elismervények, leltári szöveg, imák, iskolai gyakorlatok, közmondások, szerződések változatos szövegei ismeretesek.

A sumér nép nevét, alkotásaikat, találmányaikat sokan igyekeznek elhallgatni, vagy félremagyarázni. Ezek ma már csak Mezopotámia-i műveltségről beszélnek, eltüntetve a sumér nevet és összemosva a népeket, nyelveket. Az ékírásos táblák nagy része megfejtetlen. Az eddig lefordított és hozzáférhető anyagból a Chicagoi Egyetem Keleti Intézete (the Oriental Institute of the University of Chicago) szótárt állított össze.

Ez a szótár hatalmas munka, 26 kötetből áll és 90 évig készült. Az oldalak száma 9,700. 1921-ben kezdték el a munkát, az első kötet 1956-ban jelent meg. A befejező 26. kötet 2011-ben készült el. A szótár címe: The Assyrian Dictionary. A szavak és a hozzájuk kapcsolódó szövegek a Kr.e.: harmadik évezredből, a Kr.u. első évszázadig terjeső időszkból valók. A 26 kötet ára (2012-ben) kb. 2000 U.S $. Nagyon sok szónak még ma sem tudják az értelmét, jelentését, sok szónak a megfejtése pedig bizonytalan. Mivel mindig sok újabb anyag kerül felszínre, a munka valójában tovább folyatatódik. A történelem szerint az asszírok a legkegyetlenebb hódítók egyike. A meghódított népek vezetőit és a polgári lakosságot  pusztították. Ugyancsak az elfogott rabokat hajtották további hódításra. Az asszírok a rabszolga hadsereggel elfoglalták Közel Kelet jelentős részét. Egy hellyel nehezen boldogultak.

A mai Aleppóhoz közeli ÁRPÁD városállam ellenált. 3 évig sikeresen visszaverték az asszír támadásokat. Hősies szabadságharcuk Kr.e. 741 körül történt. 3 évíg tartóztatták fel az akkori világ legnagyobb, legkegyetlenebb haderéjét. Ugyancsak az asszír hódítók telepítettek kb. 50 ezer méd lakost Galileába. Ezekből származott később a Názáreti Jézus édesanyja Mária. A méd államszövetség hatodik törzse volt a MÁGI törzs. Ebből kerültek ki a mágusok, akik a régi világ tudósai, bölcsei, gyógyítói, csillagászai voltak. Kb. 2000 évvel ezelőtt a médiai mágusok látogatták meg a Galileában született Názáreti Jézust. A meghódított népektől sokmindent “átvettek” az asszírok. Ezek között volt az írásrendszer kisajátítása és a szavak tömkelegének átvétele stb. Ezt tükrözheti a 26 kötetes szótár is. Mivel ősi népünk délnyugati ágának, a fejlett sumér műveltség maradványainak kisajátításáról van szó, valamint az azzal járó sumér szavak valószínű átvételéről, éppen ezért fontos lehet az “Asszzír Szótár” (Assyrian Dictionary) néven nevezett 26 kötet tanulmányozása. Itt még azt is meg kell jegyezni, hogy évekkel ezelőtt a U.C.L.A. sok kötetes sumér szótár sorozatot állított össze.  

O.L.