“Gólya, gólya gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja,
Síppal, dobbal,
Nádi hegedűvel...”

(Magyar gyermekmondóka)

-mondja a közismert magyar gyermek versike. E mondókának több változata ismert. Ez a leggyakrabban előforduló Miskolc környéki változat. Egy idő óta már tudjuk, hogy gyermek mondókáink sok értékes mondanivalót őriztek meg a régi időkből. (Ilyen például az ANTAN TÉNUSZ...) Az üldözések korában az idegen érdek pusztította népünk ősvallásának, ősműveltségének emlékeit. Ősi egyisten hitünket lepogányozták fejlett gyógymódjainkat kuruzslásnak csúfolták. Hangszereink és viseleteink közül többet betiltottak. (Például a kézi dobot és a cifraszűrt.) Az élet minden területén a gyökértelenítés, a gyengítés, az ősi időkhöz való tartozás tudatának akadályozása, fejlett műveltségünk emlékeinek pusztítása volt napirenden. A világ egyik legrégebbi írásrendszerét, a magyar rovásírást még a múlt században is támadták. Még ma is akad elvetemült bérenc, aki megtévesztő ravaszsággal, hazug módon, félremagyarázza és idegen célok érdekébe akarja állítani csodálatos, ősi rovásírás rendszerünket, amely a magyar ősműveltség önálló, nem másoktól átvett alkotása. E hamisítókat semmi sem köti népünkhöz. Ezek idegen érdekek bérencei, akiknek hazánk csak az élősködési lehetőségek területe. Minden törekvésük arra irányul, hogy letörjék a magyar élni akarást, meghamisítva, félremagyarázva mindent ami felemelő és reményt nyujtó. Másik módszerük a kisajátítás, beugratás, megosztás, holtvágányra terelés. Ma már viszont egyre többen ismerik fel mindezek arculatát és önző szándékaikat. Az Igazságkeresők nagy részét már nem lehet félrevezetni, megijeszteni, vagy beugratni. Higgadt megfontolással egyre több magyar ismeri fel a valóságot és igazságkereső útjukon egyre többen jutnak el őseink magasztos, gyönyörű örökségéhez. Ennek birtokba vétele, megőrzése, fejlesztése hathatós segítség hazánk és népünk felemelkedése folyamatában. Meséink, gyermekmondókáink nagy része elkerülte az elnyomók figyelmét, mivel azokat a képzelet szüleményeinek tartották, vagy pedig kezdetleges értelmetlen megnyilvánulásoknak vélték.  Szerencsére ma már tudjuk, hogy ezek a lekicsinyelt emlékek jelentős része értékes tanításokat, üzeneteket őrzött meg a múltból - néha évezredek távolából. A “Gólyaköszöntő”- ként ismert és itt felhozott példa elemzése egyéni véleményt fejez ki. Ezzel kapcsolatban természetesen lehetnek más vélemények is. Az itt kifejtett gondolatok a Felső Méra, Miskolc, Komádi, Ónod környéki gyermekek és bölcs öregek felfogásának folytatása. Tudjuk, hogy a magyar nép szent madarai között találjuk a fecskét, a gólyát, a darut is. E rövid ismertetés a gólyával kapcsolatos.

A gólya az idők végtelensége óta szent madarunk. A hűség jelképe, hiszen minden tavasszal visszatér hazánkba, saját fészkébe. A gólya ugyancsak a család és a békesség jelképe. Magyarországon minden gólya fészke védett volt, még a gyermekek is szerették és védték szent madarunkat. A “gólya, gólya, gillice” modókának is ez az alapja. Gyógyítani a megsérült gólyát “akit” az ellenség bántott. Itt jön elő a rejtett tanítás lényege a gyógyítás “szokatlan” módja. Szokatlan, mivel már elszoktunk tőle, mert elfelejtettük, hagytuk elfelejteni a gyógyítás egyik fontos, ősi módszerét, a megfelelő zenével való gyógyítás gyakorlatát. Ebben a mondókában három hangszer van említve:

síp - fúvós hangszer,
dob - ütős hangszer,
(nádi) hegedű - húros hangszer.
A síp mivel fúvós hangszer, levegőt igényel és a tüdővel kapcsolatos.
A dob ütős hangszer, az ütemet adja, a szívvel és a vérkeringéssel kapcsolatos.
A hegedű húrokat szólaltat meg és ahogy neve is mutatja hegedni segít.
A három hangszer együtt adja azt az összhangot, ami a gyógyuláshoz szükséges.

Őseink felfogása szerint megfelelő zenével gyógyítani lehet. Ennek feltétele az is, hogy megfelelő hangszereket kell használni. A körülményeket figyelembe véve, a gondos körültekintéssel kiválasztott zeneszám, a megfelelő hangszereken jól játszva kedvező eredményt hozhat - mondja a zenei hanggal való gyógyítás alapelve. Az összhang az élet minden területén nagyon fontos tényező - nem csak a zenében. Mondókánkban három hangszer együttes használata van hangsúlyozva. A dobolás egyagában nem elégséges, mivel az csak az ütemet adja, dallamot nem. Ezt néha énekszó is kiséri.  Természetesen a hagszeres gyógyítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szokásos gyógymódot. Ugyanakkor fontos hangssúlyozni, hogy a zenei gyógyítás nagyobb figyelmet érdemel. Itt viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a különböző zenefajták, különböző zeneművek és hagszerek hatása más és más.

Már kb. 2500 évvel ezelőtt megkülönböztettek “jó zenét”, mely épít, javít, alkot, gyógyít, örömet okoz, életkedvet ad és “káros” zenét, amelynek hatása ennek ellenkezője. Már Konfuciusz (Kung Fu-cse, kb. Kre.: 551-479) kimondta, hogy a társadalmat legjobban a zenén keresztül lehet befolyásolni jó vagy rossz irányba.  Az Egyesült Államokban  a múlt század elején kisérleteket végeztek a zene testi, lelki, szellemi hatásának kimutatására. Meglepődve tapasztalták, hogy zenével különböző bajokat tudtak gyógyítani. Ekkor több magyar zeneszám gyógyító hatása is megmutatkozott. Kodály Zoltán szerint: ” a zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható...Teljes lelki élet zene nélkül nincs!...” A magyar lelkiségnek magyar zenére van szüksége. A magyar népdal virágoskertje testet, lelket üdít fel, segít a magunkra találásban. Apáink, anyáink nem csak hallgatták a zenét, hanem énekeltek is. Tanuljunk újra magyar népdalokat és énekeljünk hangosan. Ettől szebb lesz a világ és jobb lesz a közérzetünk. Énekeljünk újra, szálljon a magyar dal az ég felé jelezve, hogy élünk, dolgozunk, alkotunk, építünk, gyermeket nevelünk. Tesszük amit tennünk kell, javítjuk a világot, védjük hazánkat, családunkat. Legyen újra magyar daltól hangos az ország! Újítsuk fel táncházainkat is, ahol magyar zene szóljon, magyar hangszeren. Rendezzünk magyar népdal bemutatókat, s fordítsunk figyelmet gyermekmondókáinkra is.  Megmaradásunk, szellemi honvédelmünk fontos  része a magyar népdal, népzene és a magyar nyelv védelme, erősítése, tisztán tartása. Ne engedjünk rést ütni védelmi rendszerünkön idegen szavak, káros dallamok és romboló ütemek becsempészésével. Népdalainkat, népzenénket ne keverjük idegenséggel. Tartsuk meg tisztán azok dallamát, szövegét, ütemét, harmóniáját, hangszerelését. A valódi magyar népdalnak éltető, tisztító, gyógyító hatása van. Minden élőlény egészséges fejlődését segíti. Szépítsük életünket, világunkat szép magyar énekkel és zenével, síppal, dobbal, nádi hegedűvel.  

O.L.

 

000.png

 

majusfa.PNGMagyarországon a májusfa állítás régi, szép szokás. E hagyomány eredetét több történet õrzi; ezek közül az egyik szerint: Jézus elküldte két apostolát a szittyákhoz, hogy hirdessék a népnek az õ tanításait. Sokan felfigyeltek a jó szóra, amely hasonlított õseik tanításaihoz, és emlékeztette õket a szépre, a jóra, a becsületre — mintha csak a szittya bölcseket hallották volna. Hát bizony õket hallották — akár tudták, akár nem —, mert Jézus tanítványai galileai szittyák voltak, és saját népükhöz jöttek vissza, és hozták a jó hírt. Ezért nagyon sokan segítették õket, különösen azok, akik felismerték a názáreti tanításaiban az õsi szittya lelkiséget. Ezek között volt egy jóakaratú, tiszta életû leányzó is, aki támogatta a Jézus által küldött két tanítványt jószándékú munkájukban. Voltak viszont olyanok is, akiknek ez nem tetszett, és megvádolták a leányzót, mégpedig tisztátalansággal. E rosszakaratú vádakat hallva az ártatlan leány elkeseredett, és az égiekhez fordult igazságért. Vándorbotját erõteljesen a földbe szúrta, arcát az ég felé fordítva Istenhez fohászkodott, hogy szánja meg õt, és segítsen rajta. Jelet kért, amivel ártatlanságát tudja bizonyítani. Isten meghallgatta a leányzó imáját, melyet tiszta szívvel és csendesen mondott, s alig hangzottak el kérõ szavai, amikor csoda történt: hirtelen szárba szökkent, kizöldült a vándorbot. A kis ágacskák végén zöld levélkék jelentek meg. A szittya nép látta a történteket, és ezután még jobban megbecsülték a tiszta életû leány önzetlen munkáját. E jelentõs esemény emlékére ettõl kezdve minden május hó elején májusfát kezdtek állítani a legények az általuk kedvelt leányos ház kapujához. Ez a szép szittya-magyar hagyomány a mai napig fennmaradt az ország több részén. A feldíszített és felállított zöldelõ ág vagy fa neve némelyik vidéken májfa, máshol jakabfa, hajnalfa és májusfa.

Orosz László feldolgozása

 

000.png

 

Jó reggelt, jó reggelt,hollokoi.jpg
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
 
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ide szálltam.
 
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom.

 

Népköltés

 

000.png

 

Szeretettel kérünk minden magyar testvért, hogy - felekezeti különbség nélkül - fokozottan tegyen meg minden megtehetőt édes hazánk, Magyarország lelki felemelkedése érdekében. Emlékezzünk arra, hogy „minden magyar felelős minden magyarért" és az ország sorsáért is. Jövőnk olyan lesz, amilyennek megteremtjü Az élet minden területén sok módja van a segítésnek, úgy egyénileg, mint csoportosan. Mindenki talál meg azt, amelyiket megfelelőnek tart, vagy amelyiket körülményei, adottságai tesznek lehetővé. A sok-sok lehetőség közül, most csak egyetlen egyre akarjuk irányítani a figyelmet. Ezt az „utat" egyre többen járják: ez a zarándoklat, a búcsújárás. Egyre többen ismerik föl ennek jelentőségét és testet, lelket, tudatot formáló hatását. E tisztulási folyamat olyan lelki élményt nyújt a legtöbb résztvevő számára, amely mindenképpen hasznos, úgy az egyén, mint a közösség számára.

Csíksomlyón ma már félmillió zarándok tesz tanúbizonyságot a Boldogasszony mellett, és ez nem csak bizonyos vallás „belügye", mivel a Boldogasszony minden igaz magyar mennyei édesanyja. Minden magyaré! Ő számtalanszor kérte, hogy ezt valljuk is meg. Gondoljunk ennek hihetetlen jelentőségére és az ebből fakadó tiszta-erő hatásának következményeire. A Boldogasszonyhoz való hűségünk áldást hoz mindenkire. Senkinek sem szabad kétségbe esni; ne engedjük, hogy a félelem letörje népünk lelkületét! Törődjünk egymással, és dolgozzunk együtt mennyei segítőinkkel. Védjük egymást és kérjük az égiek védelmét is. Helyettünk nem végzik el a munkát, de velünk igen.

Egy-egy zarándoklaton keresztül azt is kifejezzük, hogy mi az égiekkel dolgozunk együtt. Ez a tanúbizonyság sokszor egész életünket befolyásolja. Aki rádöbben arra, hogy Isten gyermeke és hogy nincs egyedül, annak élete kiegyensúlyozottabb lesz. Egyéni és nemzeti önvédelmünk része legyen a zarándoklat is. Történelmi Magyarország egész területe számtalan kegyhellyel, búcsújáró hellyel van megáldva; e helyek látogatottságát növelni kell. Ezeket ma már nem úgy kell tekinteni mintha csak egy bizonyos vallás szent helyei lennének, mivel ezek az égiek szent helyei és a felekezetek fölött állnak, s így minden jó szándékú személy részesülhet azok áldásaiban.

A búcsújárás fogalma végre elnyerte teljesebb értelmét és ma már nem csak bűnbánati vezeklést jelent, hanem az égiekkel való földi találkozás örömét is, ahol ima által nem csak kérni lehet, hanem hálaadásra, belső beszélgetésre, elmélkedésre is lehetőség van. A zarándoklat, búcsújárás ma élő kapcsolat a földi ember és az ég között. A sikeres zarándoklat előfeltétele a tiszta szándék és a megfelelő felkészülés. Nagyon sokan lélekben megerősödve jönnek vissza egy-egy ilyen lelki találkozóról.

Gondoljuk el, hogy mily hatalmas erőtöbbletet jelentene népünk számára, ha minden magyar, minden évben legalább egyszer részt venne egy hazai zarándoklaton, búcsún. Hazai alatt az egész Kárpát-medencét értjük, hiszen Erdély, a Felvidék, Kárpátalja, a Délvidék, a Nyugati Őrvidék magyar területein is számtalan szent helyünk található. A csíksomlyói zarándoklatot fejlesszük tovább, hogy még ott is növekedjen, állandósuljon a résztvevők száma, hogy egyre többen részesüljenek a hely áldásaiban. Ezt a hatalmas találkozót Pünkösdkor tartják, s amint tudjuk Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Tehát Pünkösdkor legyen hangsúly a csíksomlyói zarándoklaton, más ünnepeken pedig a többi búcsúhelyen. Emlékezzünk a többi kegyhelyre, zarándokhelyre is, hiszen az év majdnem minden hónapjában vannak búcsúk, melyeken részt lehet venni.

  • Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony; Mátraverebély, Szentkút,
  • Február 6. Sümegi Boldogasszony (Gyógyító Mária); Sümeg.
  • Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony; Mátraverebély, Szentkút Máriabesnyő, Esztergom, Máriapócs, Győr, Vértessomló. Húsvét hétfő; Szigetközi Boldogasszony; Máriakálnok. Pünkösd; Csíksomlyó, Andocs, Mátraverebély; Szentkút, Máriabesnyő, Sajópálfalva, Petőfiszállás; Szentkút.
  • Május 3. A szent kereszt megtalálásának ünnepe; Gencsapáti; Szentkút.
  • Június 27. Szent László ünnepe; Mátraverebély, Mogyoród, Szentkút.
  • Július 2. Sarlós Boldogasszony; Budakeszi, Hasznos; Fallóskút, Mátrakálnok, Segesd, Gyöngyös, Csobánka; Szentkút, Osli, Sümeg, Mátraverebély, Szentkút.
  • Július 26. Szent Anna napja (Jézus nagyanyja): Erdőtelek, Hanyipuszta, Mátraverebély; Szentkút, Sümeg.
  • Augusztus 5. Havi Boldogasszony, Bélapátfalva, Andocs, Csorna, Osli,Bucsuszentlászló, Gyula, Szigetvár, Máriabesnyő, Segesd, Sümeg,Máriakéménd, Márianosztra, Mátraverebély, Szentkút, Vasvár, Szentkút.
  • Szeptember 8. Mária születésnapja; Szigetvár, Szekszárd, Vasvár, Szentkut,Andocs, Baja, Bucsuszentlászló, Segesd, Sümeg, Röjtökmuzsaj, Csatka, Szentkút, Mátraremete; Budapest, Máriakálnok, Osli, Petőfiszállás, Szentkút, Máriapócs, Mátraverebély, Szentkút, Máriagyűd, Csobánka, Szentkút, Máriakéménd, Máriabesnyő.
  • Szeptember 12. Mária névnapja: Andocs, Celldömölk, Csicsó, Jásd, Csíksomlyó,Tét, Szentkút, Vác; Hétkápolna.
  • Október 2. Őrangyalok ünnepe: Andocs. Október első vasárnapja: Olvasós Boldogasszony: Jászberény. Október 8. Magyarok Nagyasszonya: Andocs, Márianosztra, Mátraverebély, Szentkút. December 6. Szent Miklós (Mikulás) napja: Máriapócs. 

Az itt felsorolt helyeken kívül természetesen sok már zarándok lehetőség is létezik, látogassuk meg azokat is, függetlenül attól, hogy valamelyik egyház elismeri e vagy sem azok „hivatalos" voltát. Meg kell említenünk Szőkefalvát Erdélyben, ahol több mennyei üzenet érkezett népünk részére az elmúlt néhány évben. Sükösd jelentőségét talán már mindenki ismeri. Itt egy magyar édesanya 1993 áprilisa óta kap égi útmutatást Magyarország számára.

Ezen áldott helyen hangzott el Jézus üzenete: „TI LESZTEK... AZ EMBERISÉG MEGMENTŐI." A sükösdi kis szeretetközösség imaháza nagyon alkalmas hely az elmélkedésre, imára, égi kapcsolataink elmélyítésére. Sükösd temploma pedig a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére van szentelve. Kaposfüreden néhány évvel ezelőtt párját ritkító csodálatos kis épületet hozott létre az önzetlen szeretet. Felépítették Mária efezusi lakóházának pontos mását. Nem árt emlékezni arra, hogy Jézus „mennybe menetele" után, édesanyját és a tanítványokat a farizeusok gyakran zaklatták. Ezért, hogy mentse Máriát -János apostol nyugatra, a távoli Efezusba menekítette. (Ez a mai Törökország nyugati partján fekszik.) Ott egy kő lakóházat építettek számára, mely gyülekezeti helységként is szolgált. A Boldogasszony efezusi házának egyszerű, arányos szépségű, pontos mását építették fel Magyarországon, Kaposfüreden.

A felszentelés 2006. augusztus 15.-én Nagyboldogasszony napján történt. Mária otthonairól bővebb beszámolók olvashatók az Ősmagyar Egyház időszaki lapjában: a Magvető 5. számában. A kaposfüredi Mária-ház nagyon alkalmas épület a belső elmélyedésre. E csodálatos kis épület egy tisztalelkű csoport szeretetének virága és a szilárd alapon álló falak, mint állandó, kitartó imák emelkednek az ég felé. Ugyanakkor, mint mérföldkő mutatja járható út irányát is. Ennek az útnak célja: egység Istennel, emlékeztet arra, hogy nem vagyunk egyedül. Kács községről kevesen hallottak, pedig ősi magyar település a Bükk hegység déli lábainál.

Már Anonymus is írt róla könyvének 32. részében: „... Árpád fejedelem és nemesei... a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Őrsúr a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat építetett, melyet most Örsúr várának hívnak..." Az már eléggé közismert felfogás, hogy Árpád hazatérő népe ezen a vidéken ugyanúgy, mint Erdélyben magyarul beszélő őstelepes magyar csoportokat talált és egymás nyelvét megértették. Tehát Kács és környéke ősi magyar lakott terület és ősvallásunk egyik fontos központja, megszentelt terület. A jelenlegi templom falába be van építve az ősmagyar egyház réges-régi oltárköve. Kácson Pünkösd utáni vasárnap tartanak búcsút. Keressük fel a többi léleknyugtató, lélekerősítő kegyhelyeinket is. Ezek között említenünk kell többek között a gyönyörű szegedi dómot és a Szt. István korából származó pécsi székesegyházat, melynek bizonyos részei, még régebbiek.

Emlékezzünk arra, hogy hazánkban már 260-ban jelentős keresztény közösségek léteztek. 318 után pedig amikor Áriánusz püspököt a szomszédos illir területekre száműzték - az Áriánusz féle kereszténység terjedt rohamosan. A kassai dóm őrzi II. Rákóczi Ferenc hamvait, ezért kétszeresen fontos meglátogatnunk e kegyhelyet. Rójuk le tiszteletünket a „Nagyságos Fejedelem" előtt, akit Petőfi „hazánk szentjének" nevezett! A kassai kőtárban őrizték sokáig azt a rovásfeliratú követ, amely Szt. István idejében készült a király emlékművére. Ezt később, a törökdúlás elől Makrancra menekítették, majd a kassai kőtárba került, ahonnan eltűnt. A kő hitelességét Temesvári Pelbárt híres szónok tanúsította, aki még Mátyás király korában nem csak, hogy látta a rovásírásos követ, hanem előtte szokott elmélkedni. Hová lett e fontos emlékünk? Számtalan kegyhelyünk közül feltétlen látogatni kell a budai Boldogasszony koronázó templomot (Mátyás templom.) E csodálatos alkotás összhangja környezetével arról tanúskodik, hogy az építők, vagy építtetők ismerték az ősi „térhelyezés" (erő irányítás) tudományát. A magyar szerzetesrend, a pálosok története említ egy figyelemre méltó adatot, mely e vidék múltjáról beszél. Gyöngyösi Gergely szerzetes elmondja, hogy „Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy az Égi Szűz kápolnáját, melyet Fehéregyházának neveznek, a frankok királya, Károly alapította az Úr 800. -ik évében."

Ez újabb bizonyíték arra, hogy már Szt. István, Géza, sőt már Árpád előtt is létezett kereszténység hazánkban. Talán az sem mindegy, hogy Károly nagyanyja avar származású volt. Sokan látogatják a nyitrai vártemplomot is, melynek alapjai a 800-as évekből származnak.Sok-sok templomunk, kegyhelyünk várja lelki adományokkal mindazokat, akik az Isteni úton haladva a Mindenható munkatársaiként akarnak dolgozni a magyar nép boldogabb jövőjéért. A régiek veszély idején mozgósítottak, hogy megvédjék szeretteiket, az országot, önmagukat. Ma mindenki láthatja, hogy újra veszély van. Lelketlen külső és belső elemek támadják nem csak a magyar nép érdekeit, hanem veszélyeztetik Magyarország létét is.

Támadják hagyományainkat, ősi műveltségünket, torzítják a magyar nyelvet, lazítják az erkölcsöket, kínozzák a magyar lelkületet. Ahogy J. István tanár mondotta: „... a nemzet... az anyagi, erkölcsi kifosztottság állapotában van, annak minden gazdasági és lelki következményével..." Népünk kötelességet teljesít, amikor védi őseinek emlékét, védi a lélek tisztaságát, védi Magyarország és a magyar nép érdekeit, minden sötét erővel szemben. A magyar nép a szabadság és az igazság népe; ez határozza meg feladatainkat is. Létünk kezdete óta mindent megtettünk ezek védelméért. A jóért és a szépért való küzdelmünkben mindig kaptunk mennyei segítséget, ez így lesz most is, ha hozzájuk fordulunk tiszta szívvel, őszintén. Közben elődeinkhez méltóan teljesíteni kell feladatainkat, (a reánk eső részt.) Zarándoklataink bizonyítják azt is, hogy hiszünk az égiekkel való szövetségben és tiszteletünk, hálánk kifejezése mellett kérjük segítségüket is.

Egy szentéletű magyar apáca, Péterfi Ida szavaival zárjuk le a zarándoklatot: „Isten felénk irányuló szeretetét semmi sem tudja leállítani! ... Isten az oltalmazód és iránymutatód. Ígérete így hangzott: „Veletek vagyok a világ végezetéig!" Elődeink így áldották meg azokat, akik az igazság útját járták, azokat, akik a Mindenható munkatársai lettek: (több mint 2000 éves magyar ima.) Isten áldjon meg benneteket minden jóval, És szabadítson meg titeket a gonosztól. Világosítsa meg elméteket, hogy értsétek ez életet És engedje, hogy értsétek az Örökkévalóságot és Fordítsa felétek szerető orcáját, Hogy az örök boldogság részesei legyetek!" 

Orosz László

 

000.png