(Mai Nap, Budapest, 1991.)

„Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”

(Magyar Nemzet 2003.XII.2.5.o.)

Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal: „ Utas és Holdvilág”-ról a The  Guardben 2004.(Erti István fordítása)

„A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.”

 Gyimóthy Gábor, Firenze, 1984.

„New Catholic Encyclopedia”, VII. kötet, 244. oldal Mc Graw Hill Book Co., New York, 1967. – Részletek:

Magyar irodalom – címszó alatt kb. 12 sorban említi az elavult finn-ugor elméletet, majd igen figyelemre méltó adatokat közöl:

„... a (magyar) nemzet és nyelv távolabbi múltjáról teljes biztonsággal keveset lehet mondani; de a közelmúltban jelentős kutatás folyt annak a néhány nyilvánvaló hasonlatosságnak vizsgálatára, amely a magyar és az ősi sumér nyelvek között fennáll…” További részek:„…keserű és dicsőséges történelme folyamán a Magyar Nemzet „Isten választott népének” tekintette önmagát, akinek különleges küldetése van.

A nemzeti irodalom jó részt e szerint fejlődött, ezt a küldetést határozta meg és ezt hirdette…”

Ki volt ez az ember,aki 1592 és 1670 között élt és akinek valódi nevét sokáig nem is ismertük? Erre adott választ e norvég származású BLEKASTAD asszony amikor megtalálta Comenius elvesztenek hitt naplóját és abban számukra igen fontos adatokat fedeztek fel. Kiderült, hogy az eddigi csehnek tartott tudós nevelő MAGYAR EREDETŰ és Comenius és Komensky csak írói nevek. Sajátkezű naplójegyzete szerint ő tisztességes, valódi neve: SZEGES JÁNOS. Édesapja neve Szeges Márton volt. A Szeges, régi székely-magyar családnév. Josef Pilisensky cseh történész is elismerte, hogy Comenius, bár Morvaországban született, de magyar szülőktől, és a nevük SZEGES. Ezt ma már a hollandiai Naarden városkában is tudják - ahol a magyar származású nevelő nyugszik. Szeges János sokoldalú író és tudós volt. Leginkább azonban a neveléssel, oktatással kapcsolatos munkássága ismert. A magyar-morva határszélén Nivnicén született 1592-ben. Egyes források szerint március 28.-án. Innen Komnába került, később pedig Uhersky Brod (Magyar Brod) nevű helységbe. E vidéken ma is magyar morvák laknak. (Helyesebben morva állampolgárságú magyarok.) János korán árvaságra jutott és a cseh-morva egyház karolta fel és küldte németországi egyetemekre. A vallásos felfogás életének mély meghatározója lett. Talán árvasága volt az egyik tényező, mely elmélkedővé, gondolkodóvá tette.  

A serdülő fiatalember érezte, hiányolta a család meghitt légkörét. Idegen környezetben, a hontalanság, magányosság érzete sikoltott fel lelkéből,  amikor egy papírra ezt írta: "árva Jan".   Szívében, tudatának mélyén mégis élhetett egy érzés, egy gondolat, hogy talán tartozik valahová, akiktől távol él ugyan, de tudja, hogy ott laknak a Fehér Kárpátok másik oldalán, magyar földön.Azok is árvák, s azok is szenvednek mint ő. Később el is jutott Magyarországra és elmondta, hogy ő is magyar. Meglátta, hogy a szenvedések orvoslásának módja az Isteni Út felfedezése. Rájött, hogy Istennél nagyobb támasza senkinek sem lehet.Ez a felismerés irányította egész életét. Iskoláinak elvégzése után, mint tanító és pap kezdte meg működését, és morva egyházi közösségekben csendben dolgozott.

Szeges János 26 éves volt amikor kitört a Harmincéves Háború. Ettől kezdve vándor lett belőle és a vándorút élete végéig tartott. Lengyelországba került, ahol a Morva Egyház püspökévé választották. 1638-ban Svédországban találjuk, ahol az iskolarendszert szervezte át. 1641-ben Anglia, Hollandia, majd újból Svédország következik.1650-ben Magyarországra került és Sárospatakon a Rákócziak tanácsadója lett. Támogatója volt Lorántffy Zsuzsánna is. Az oktatás Bodrog parti " fellegvárában" 1654-ig maradt. Ez a termékenység időszaka volt Szeges János életének: Patakon írta az "Orbis Pictust" (Látható világ), a "Gentis felicitast" (a Nemzet boldogságát) és számos egyéb művet.  

"A Nemzet boldogsága" című kötetben tanácsokat ad, hogy mint válhatna a magyar, szerencsés és boldog nemzetté hazájában.Életrajz írói szerint Szegest vallása közel hozta a lutheránusok és kálvinisták tanításaihoz, de valójában ezeknél közelebb állt Eckhart Mester és Nicolaus Cusanus titokkereséseihez.Felfogása mégis egyéni volt. Vallása derűs életszemléletté fejlődött, mely a természettel való összhangot hirdette.   Szeges János szerint az élet egy állandó fejlődési folyamat, állandó törekvés a tökéletesedés felé; ahol mindegyik állapot magában hordja egy felsőbb fok elérésének lehetőségét.Ahhoz, hogy az emberiség betölthesse szerepét a világegyetemben, bizonyos előkészítő állomásokon kell átmennie. Többek között, az emberiségnek meg kell ismernie önmagát, valódi (szellemi) énjét, utána a természet megismerése következik. A megismerés a megértéshez vezet, mely az egyensúly, az összhang előfeltétele. Ez az út Isten-i irányú és a végcél az Istennel való újra egyesülés.E felfogás testi, lelki, és szellemi egészségünket segíti, mivel a teljesség, boldogság, az EGÉSZ-ség állapotának megvalósítására törekszik. Szegesnél a bölcsesség nem végcél, hanem eszköz az Isten felé vezető úton.Az önismeretnél nagy szerepe van az anyanyelvnek. Amíg a rotterdami Erasmus a nemzeti különlegességek és a nemzeti nyelvek ellen volt, addig Szeges pont azok művelését, fontosságát hangsúlyozta, mint a felemelkedés előfeltételeit.Szeges a saját korában a latin nyelv legnagyobb mestere volt, Sárospatakon azt hirdette, hogy az anyanyelv fontos, sőt azt tudatosította a leghatározottabban, hogy elsődleges.Szerinte először magyarul tanuljon a magyar diák, s azután latinul. Az is fontos, hogy hogyan tanul meg magyarul. A HELYES ÉS SZÉP MAGYAR KIEJTÉST SZORGALMAZTA. A nyelv nem csak a gondolat, hanem a lélek kifejező eszköze is és mivel minden nép lelkülete más és más, ezért különböző módon ejti a hangokat, másként hangsúlyoz, valamint nyelvének szerkezeti felépítése is különböző.Bizonyos nyelvek hangösszetétele kiejtéskor építő, gyógyító hatású. A „Magna didacticában” (a Nagy oktatástanban) a hasznos és szükséges nyelvek között említi a magyart is. Szeges azt ajánlja szomszédainknak, hogy tanuljanak magyarul.A tudomány ma megerősíti amit Szeges János több, mint 300 évvel ezelőtt mondott: A NYELV ÉS AZ ÉLET ÜSSZEFÜGGÉSEI SOKOLDALUAK. A „Science News” (1990.dec.1-i száma) szerint az anyanyelv még zenei hallásunkat is befolyásolja.A nyelv tisztaságának, szépségének megőrzése, megvédése a lélek tisztaságának megőrzését is segíti. A nyelv romlása, züllesztése, szennyezése a lélek romlását vonja maga után és először az egyén, majd anép süllyedését, boldogtalanná válását okozza. A NYELV ISTENI AJÁNDÉK, ÓVÁSA, ÁPOLÁSA SZENT FELADAT ÉS KÖTELESSÉG!    

A helyes, világos szép beszéd a lelki és szellemi fejlődés, emelkedés, az egyéni és nemzeti boldogulás alapfeltétele. A nép lelkületével összhangban lévő tiszta beszéd, írás, zene a természet, a világmindenség összhangjához, egyensúlyához való hozzájárulás. Szinte azt is mondhatjuk, hogy alkotás, építés, erő-fejlesztés, ima.A magyar lélek magyar, azért az idegenítés, homályosítás, mesterkéltség, zagyvaság a magyar lélek leigázásához, szellemi és lelki rabsághoz vezet. Az idegenségtől mentes, helyesen alkalmazott magyar nyelv csodákra képes. Ez életünk egyik erőforrása, a magyar lelkiség őrzője. A nemzeti gondolat megtartója; a boldogulás, a fejlődés, a szabadság megvalósításának eszköze, a saját magunkkal való összhang megteremtője, a természet Isten-i rendjébe való beilleszkedés létrehozója; a teljes megvilágosodás, a megértés, az Isten felé vezető úton való haladásban útitársunk.  

Szeges korának kiváló ismerője volt, hiszen utazásai során különböző országokat, népeket, uralkodási formákat tanulmányozott. Látta Európa zavaros, leromlott állapotát, erről sokat írt, de soha keserűség, gyűlölködés, lemondás, vagy beletörődés lelkébe nem szűrődhetett.Idegen környezetben való születése ellenére, kiváló, jellegzetes magyar tudós volt. Magyarsága legjobban - az édes magyar nyelv védelmén kívül - talán abban nyilvánult meg, hogy mindig a megoldást kereste; az európai kátyúból kivezető utat. Segíteni akart minden tisztességes emberen. Ezért volt alapeszménye az Istenes élet, a tökéletesedés felé való törekvés, a becsületesség, a tiszta gondolkodás, a természettel való összhang. HITT A SZÉPBEN ÉS A JÓBAN ÉS ANNAK FÖLDI MEGVALÓSITÁSÁSRA SZENTELTE ÉLETÉT.  

A butaságot, tudatlanságot, a ferde tudást szinte bűnnek tartotta és a legtöbb rossz okozójának. Mivel tudta, hogy a hazugság, az elnyomás, a zűr-zavaros állapotok, a butaság és a téves ismeretek között összefüggés áll fönn; ezért kereste a gyógyulás módjait.Azért vált nevelővé, oktatóvá, hogy oszlatni tudja a szellemi és a lelki sötétséget, hogy megismertesse az embereket az igazsággal. Azért szorgalmazta a helyes oktatási módszerek alkalmazását, hogy a reményt vesztett népekkel meg lehessen ismertetni az igaz tudományt, mely bevilágítja az Istenhez vezető utat.  

Szeges János ISTENI KÜLDETÉSŰ magyar nevelő volt, akit már életében a nemzetek tanítómesterének neveztek.

Orosz László